Európa legkörnyezetbarátabb épületei

Az Egyesült Királyság városa első helyen áll környezetbarát épületeivel, de Csehország is az élre tör.

A környezetbarát életmódra mindannyiunknak törekednünk kellene, hiszen az éghajlati válság már a nyakunkon van, a fosszilis tüzelőanyagok pedig fogytán vannak, ám ezt nem olyan egyszerű megvalósítani. Egyre több ember vállalja magára, hogy tisztább, zöldebb életet él, de ez sokkal hatékonyabb, ha az infrastruktúra már rendelkezésre áll, és a politika ösztönzi a fenntarthatóbb életmódot.

Ezt többek között úgy segíthetjük elő, ha biztosítjuk, hogy az épületek, amelyekben az emberek élnek és dolgoznak, környezetbarátabbak legyenek, így a környezet, amelyben élünk, segít bennünket egy fenntarthatóbb jövő felé. De vajon mely városok szánnak időt arra, hogy környezetbarát infrastruktúrába fektessenek, és mely országok veszik a legkomolyabban az épületeik környezeti hatásait?

A BREEAM egy nemzetközi rendszer, amely (többek között) az egyes épületek fenntarthatóságát értékeli, és független tanúsítványt ad. Az épületeket aszerint mérik, hogy mennyire felelnek meg a szigorú környezetvédelmi előírásoknak az energia, az egészség és a jólét, az innováció, a földhasználat, a gazdálkodás, a szennyezés, az anyagok, a közlekedés, a hulladék és a víz tekintetében, és az épületek teljesítményét ezeken a területeken osztályozzák.

Ezután e kategóriák mindegyike értékelési kérdésekre oszlik, amelyekhez egy elérendő referenciaértéket kell megadni, és a célérték teljesülése esetén kreditpontot lehet szerezni. Kiváló, Kiemelkedő, Nagyon jó, Jó, Megfelelő és Nem minősített kategória létezik.

A BREEAM minősítéseket használva megnéztük a városokat világszerte, hogy lássuk, hogyan állnak az említett osztályzatok elérése szempontjából, és a Kiváló, Kiemelkedő vagy Nagyon jó minősítést kapott épületeket egy kategóriába soroltuk, míg a Jó, a Megfelelő és a Nem minősített kategóriák megmaradtak önálló csoportosításként. Mivel minden területen más és más számú BREEAM tanúsítvánnyal rendelkező épület van, az adatokat százalékos arányokká alakítottuk, hogy pontosabban tükrözzék az egyes területek közötti különbségeket.

A számos globális város és település közül, ahonnan adatokat gyűjtöttek, a közép-angliai Coventry végzett az élen, ahol a BREEAM által tanúsított épületek 98.31%-a a Kiváló/Kiemelkedő/Nagyon jó kategóriába esett, további 1.69% pedig a Jó kategóriába. Az egykori ipari erőmű, Coventry a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, ezért a háború utáni években jelentős beruházásokat és szerkezetátalakítást hajtottak végre. Ennek köszönhetően a város elismert egyetemvárossá vált, ami talán magyarázatot ad arra, hogy ilyen magas pontszámot ért el.

A lengyelországi Krakkó sem áll messze ettől: a BREEAM által értékelt épületek 97.65%-a a legjobb kategóriába tartozik, további 1.18%-a pedig Jó minősítést kapott. Érdekes módon a fennmaradó top 10-ben nyolc angol város található, a listát pedig a cseh főváros, Prága zárja, ahol a rangsorolt épületek 96.27%-a került ebbe a sávba.

Az Egyesült Királyságban Coventry mellett a Kiváló, Kiemelkedő és Nagyon jó épületek tekintetében a legmagasabb helyezést a dél-angliai kikötőváros és haditengerészeti támaszpont, Portsmouth, Stroke-on-Trent, valamint egy másik kikötőváros, Plymouth érte el. Érdekes módon a toplistán szereplő városok közül három a déli parton fekvő tengerparti város, ami annak tudható be, hogy közel vannak az olyan zöld kezdeményezésekhez, mint a szélerőművek.

Dartford a tabella közepe táján helyezkedik el. A város labdarúgóklubja elnyerte a Zöld szívű hős trófeát a „Fenntarthatóság a sportban” kategóriában, miután 2006-ban elindították a világ első, célzottan környezetbarát labdarúgó-stadionját, amelyet más klubok is követni akarnak.

A lista alsó vége felé Exeter található, ahol az épületek még mindig dicséretes, 96.15%-a került a legjobb kategóriába, míg 3.85%-a Jó minősítést kapott. Arról is beszámoltak, hogy a Ringswell Avenue-n idén tavasszal új környezetbarát fejlesztések készülnek, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ingatlanokra, míg Wakefieldben hasonlóan 175 környezetbarát épület fejlesztését tervezik a következő év során.

A franciaországi toplistán szereplő települések 60%-a község, amely Franciaország legkisebb és legrégebbi közigazgatási egysége, és egy város azonos nevű részeinek összességét jelenti. 

A fenti lista összes települése Párizsban található, ami nem meglepő a Párizsi megállapodás 2016-os bevezetése után. A COP21 konferencián 196 fél által elfogadott egyezmény az éghajlatváltozásra összpontosító megállapodás, amelynek célja a globális felmelegedés korlátozása. Ez kiterjed az épületfejlesztésre is, nagy hangsúlyt fektetve a hosszú távú, fenntartható fejlődés környezetbarát mintáinak kialakítására. 

Egy nemrégiben megjelent cikk szerint Párizs azt tervezi, hogy 2030-ra „Európa legzöldebb városává” váljon, a listán szereplő települések száma pedig bizonyítja is ezt.

Nürnberg München után Bajorország második legnagyobb városa, de bár területe kisebb, több épület tartozik a legmagasabb kategóriába, 80%-uk megfelel ezeknek a kritériumoknak. A főváros kissé másképp fest, 62.22%-kal a 3. helyen végzett a tanulmányunkban.  

A korábban „Európa zöldtető-fővárosaként” emlegetett Stuttgart 2019-ben nagy hatást tett, amikor a város a virágos kertek mellett fűvel és zöldségeskertekkel borított háztetőkkel vált ismertté, hogy ezzel is küzdjön a légszennyezés ellen, és hozzájáruljon az élőhelyek kialakításához. Arról nem is beszélve, hogy Stuttgartban van a 2007-ben alapított Német Fenntartható Építési Tanács székhelye is.

A táblázatban lejjebb található Essen városa, amely 2017-ben az „Európa zöld fővárosa” címet kapta. Az épületek 50%-a a Kiváló, Kiemelkedő és Nagyon jó kategóriába tartozik, 25%-a pedig a Jó kategóriába, a város pedig a zöldterületek és erdők mennyisége miatt a legzöldebbek közé tartozik.

Abból, hogy sok angol helyszín ilyen magasan rangsorolt, azt gondolnánk, hogy az Egyesült Királyság könnyedén vezeti a BREEAMS-értékelések alapján a leginkább környezetbarát épületekkel rendelkező országok listáját. Bár a britek összességében lenyűgöző eredményt értek el, mivel az épületek 91.53%-a a legjobb sávba tartozik, csak a legjobb négy közé kerültek be. A Cseh Köztársaságnak ugyanis sikerült visszavágnia, és az első helyet megszereznie. Az ott értékelt épületek 93.15%-a a felső kategóriába tartozik. Talán még megdöbbentőbb, hogy országos áttekintés esetén az Egyesült Királyságban a BREEAM-értékelésen részt vevő épületek 0.40%-a nem kapott besorolást.

A tanulmányban némileg megváltoztak a rangsorolás kritériumai, mivel csak azok az országok voltak jogosultak a rangsorolásra, amelyekben legalább 100 BREEAM által minősített épület található. Így Kína az egyetlen nem európai ország, amely a listán szerepel, és a jónak mondható hatodik helyre került. Ez sokakat meglephet, mivel az él az emberek tudatában, hogy Kína nagy környezetszennyező. Ám ez nagyrészt a több mint 1,4 milliárd fős lakosságának köszönhető. A modern infrastruktúrára való tekintettel viszonylag alacsonyan tudja tartani az egy főre jutó környezeti terhelést.

Természetesen ezek az adatok nem teljesen reprezentatívak arra nézve, hogy mely nemzetek veszik komolyan a környezetvédelmet az új építési projektek megvalósításakor, mivel csak azokat tükrözik, amelyek használták a BREEAM minősítési rendszert. Az adatok azt viszont megmutatják, hogy mely országok azok, amelyek minden bizonnyal nagy erőfeszítéseket tesznek egy fenntarthatóbb jövő építése érdekében.

Total
0
Shares
Előző bejegyzés

Mi az a digitális iker, és miért olyan nélkülözhetetlen az iparban?

Következő bejegyzés

Ipar 5.0: Az ipari termelés következő lépése?

Kapcsolódó bejegyzések