Alapvető fontosságú, hogy a fenntarthatóságot célzó gyakorlatokat beépítsük életünk minden részébe egy olyan társadalomban, ahol az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezet védelme fontos célkitűzések.
A fűtés az egyik olyan terület, amiben nagy potenciál rejtőzik, ha csökkenteni szeretnénk a karbonlábnyomunkat. Csökkenthetjük a fosszilis üzemanyagoktól való függésünket és elősegíthetjük egy tisztább, zöldebb jövő létrehozását, ha környezetbarát fűtési megoldásokra váltunk.
Ha Ön lecseréli a HVAC rendszerét vagy egy teljesen új fűtési rendszert keres, döntő jelentőségű, hogy figyelembe vegye a környezetre gyakorolt hatást. Az újabb fűtési megoldások jobbak az ember és a bolygó számára, mint a hagyományos, olajjal és gázzal működtetett kazánok. Fedezze fel cikkünk segítségével a leginnovatívabb, környezetbarát és hatékony fűtési technológiákat.
3 fontos környezetbarát fűtési rendszer
A megújuló energiaforrásoknak köszönhetően a fűtés megoldható a talaj (geotermikus), a levegő (levegős hőszivattyúk) vagy a Nap (szolár) bevonásával. Melyik a leginkább fenntartható? Olvasson tovább, ha szeretné megismerni a három alacsony karbonkibocsátású fűtési opciót.
1. Hőszivattyúk
A hőszivattyúk hatékony energiatakarékos készülékek, amelyek a levegőből, a földből vagy a vízből származó hőt szállítják az épületen belül. Bár a hőszivattyúk árammal működnek, minden felhasznált energiaegységgel három egységnyi hőt képesek termelni, ami komoly energia-megtakarítást jelent.
„A hőszivattyúk egyre gyakoribb alkalmazása a nemzeti klímacélokkal összhangban fél gigatonnával tudja csökkenteni 2030-ig a globális CO²-kibocsátást.”
–Nemzetközi Energiaügynökség (IEA)
Levegős hőszivattyúk
A levegős hőszivattyúk a fűtés biztosításához a kültéri levegőből elvont hőt a beltérbe szállítják. Bár a szivattyúk hatékonysága hidegebb hőmérsékleteken enyhén csökkenhet, a levegős hőszivattyúk a beltérbe szállított hőt ilyenkor is a kültéri levegőből nyerik.
A levegős hőszivattyúknak két különböző típusa van, ezek a levegő-levegő ill. a levegő-víz hőszivattyúk. Míg az első csak a levegő fűtését biztosítja, a másik a levegő és a víz fűtéséről is gondoskodik.
A legtöbb hőszivattyú egy beltéri egységből áll, amely elosztja a hőt az épületen belül, illetve egy kültéri egységből, amely kinyeri a hőt a környezetében található levegőből. A levegős hőszivattyúk meleg időjárás esetén hűtésre is használhatók, ilyenkor a elszívják a meleget belülről, és kint engedik ki.
A levegős hőszivattyúk hatékonyak és alacsony az üzemeltetési költségük. Ideális döntés azok számára, akik csökkenteni kívánják energiaköltségeiket és hozzá szeretnének járulni a jobb környezethez.
Geotermikus (talajon alapuló) hőszivattyúk
A talajon alapuló hőszivattyúk, melyeket gyakran geotermikus hőszivattyúknak neveznek, a viszonylag állandó talajhőmérsékletet használják ki a fűtés és a hűtés biztosításához. Lényegében a talaj állandó hőmérsékletét hasznosítják az otthonok fűtéséhez. A geotermikus hőszivattyúk környezetbarát és egyben hatékony fűtési rendszerek.
Hogyan hozzák létre az energiát? A talajon alapuló hőszivattyúk földalatti csövekkel nyerik ki a talajból a hőt. A csövekben lévő folyadék vezeti a talaj hőjét a beltéri hőszivattyús rendszerbe. Bár a geotermikus hőszivattyúk telepítése munkaigényesebb és költségesebb a hőszivattyúk más típusaihoz képest, mégis rendkívül hatékonyak és jelentős mértékben csökkentik az energiafogyasztást.
Ha szeretne többet megtudni a geotermikus energiáról, kattintson ide.
Vízalapú hőszivattyúk
Legyen szó akár fűtésről vagy hűtésről, a vízalapú hőszivattyúk a vizet hőelvonó vagy hőleadó csőrendszeren keresztül mozgatják. Ezek a szivattyúk lokális vízfelületeket, például tavakat, folyókat vagy tavacskákat használnak hőforrásként vagy hőelnyelőként. A vízalapú hőszivattyúk hatékonyak és a külső levegő-hőmérséklet változásaitól függetlenül képesek fenntartani az állandó teljesítményt. Ezzel szemben megbízható vízforrást igényelnek, amely nem biztos, hogy mindenhol rendelkezésre áll.
2. Napkollektoros fűtőpanelek
Ha a napenergiáról van szó, a legtöbben a napelemekre gondolnak, amelyek a napfényt elektromos árammá alakítják, azonban létezik egy kevésbé ismert, használati melegvíz előállítására használható napenergia-típus is. Ezek az úgynevezett napkollektoros fűtőpanelek.
A napkollektoros fűtőpanelek jelentik az ilyen rendszerek fő elemét, amelyek összegyűjtik a napsugárzást és azt hasznos hővé alakítják. A víz és a levegő melegítéséhez napenergiát használó fűtési rendszerek két kategóriába sorolhatók:
- Szolár légfűtéses rendszerek – ebben a rendszerben a Nap közvetlenül melegíti fel a levegőt, amelyet aztán keringet az épületben.
- Szolár vízfűtéses rendszerek – az ilyen rendszerekben felmelegített víz használható a ház fűtéséhez vagy használati melegvíz biztosításához.
A Nap természetes erejét hasznosítva a napenergián alapuló fűtési rendszerek környezetbarát és megújuló fűtési megoldást kínálnak. A szolár panelek viszonylag egyszerűen telepíthetők és kiváló energiaforrás azok számára, akik csökkenteni szeretnék karbonlábnyomukat. Tudjon meg többet a fotovoltaikus (PV) panelek telepítéséről.
3. Biomassza-alapú fűtés
A harmadik környezetbarát fűtési rendszer a biomassza kazán, amely hasonlít az olaj- és gázkazánokhoz, de fosszilis tüzelőanyag helyett biomassza-anyagokat, például fapelletet, mezőgazdasági hulladékot vagy speciálisan erre a célra nemesített energianövényeket éget el. A fapelletet automatikusan adagolják a biomassza kazánokba, így csökkentve a folyamatos utántöltési igényt. Az ingyenesen gyűjthető gallyak és aprítékok felhasználhatók a háztartási kazánokban.
Ezzel a fűtési módszerrel a biomassza hatékonyan égethető el kazánokban vagy kemencékben meleg víz és helyiség-fűtés biztosításához. Mivel a biomassza egy természetesen létrejövő tüzelőanyag, a szénnel ellentétben fenntarthatóan gyűjthető megújuló energiaforrás.
Összefoglalás
Az IEA szerint a hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési technológiák szerepe egyre nő, de a fűtési energiaigény több mint 60%-át továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok fedezik. Az épületek fűtésére még mindig a gázt és az olajat használják a leggyakrabban.
Ezért a környezetbarát fűtési rendszerekre való átállás egy kiemelkedően fontos lépés. A hagyományos fűtési módok könnyedén helyettesíthetők a geotermikus fűtési rendszerekkel, a napenergiát használó fűtési rendszerekkel, a biomassza fűtési rendszerekkel és az innovatív és fenntartható alternatívákat kínáló hőszivattyúkkal.
A fenti technológiák alkalmazásával csökkenthetjük a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket és a szén-dioxid-kibocsátást, és fenntarthatóbb jövőt teremthetünk a következő generációk számára. A környezetbarát fűtési rendszerek alkalmazásával nemcsak a bolygónkba, hanem otthonaink kényelmébe és meghittségébe is befektetünk.
