Minden, amit tudnia kell a munkahelyi füstelszívásról

A munkahelyen a füstelszívás gyakran figyelmen kívül hagyott terület lehet, még a nagy gyártóüzemek esetében is, ahol sok a szellőzés. Ez a füstelszívó útmutató segít teljes mértékben átlátni a füstelszívó rendszerek előnyeit, a berendezések típusait, valamint a munkakörnyezetben jelenlévő mérgező részecskék jelentette lehetséges veszélyeket. A keletkező részecskék szennyezik a levegőt, ami egészségügyi és biztonsági veszélyekhez vezet, beleértve az ember általi belélegzést is, és potenciálisan károsítják a drága berendezéseket. A füstelszívó rendszerek logikus megoldást jelentenek erre a problémára.
 

Miért van szükség füstelszívásra?  

A füstelszívó rendszerek a mérgező részecskék és por kiszűrésére és eltávolítására szolgálnak a munkahelyen. A legtöbb vállalat szigorú egészségügyi és biztonsági irányelvek hatálya alá fog kerülni az irányító testületektől az ilyen rendszerek bevezetése kapcsán. A füstelszívó olyan, mint egy légszűrő, amely szennyezett levegőt szív be a környezetéből, majd visszajuttatja a tiszta levegőt, miután az átáramlott a szűrőn. A szűrés során az összes mérgező és porrészecske a szűrőbe kerül. A füstelszívást általában a következő alkalmazásokban használják:  

  • Forrasztás/utómunka – olyan alkalmazások, melyek káros részecskéket és gázokat állítanak elő  
  • Ólommentes ötvözetek – a folyasztószer gőzei szellőztetést igényelnek  
  • Lézer – a marás és a gravírozás káros VOC-vegyületeket termelhet  
  • MEK/aceton/formaldehid – a kémiai összetételeket nem szabad belélegezni  

A füstelszívást igénylő alkalmazások típusai  

Forrasztás/utómunka: Az elmúlt 10 év során jelentősen eltávolodtunk az ólommal történő forrasztástól, és a környezetbarátabb, ólommentes forrasztást választottunk; ez azonban több füstöt kelt. Az ólommentes forrasztásnál a megfelelő kötéshez szükséges hőmérséklet sokkal magasabb, ami erősebb reakciót vált ki a folyasztószerből, így több forrasztási füst keletkezik, nagyobb számú mérgező részecskével.  

Néha felüti a fejét a tévhit, hogy az ólommentes forrasztóanyag sokkal egészségesebb, környezetbarátabb forrasztási lehetőség, de amint azt korábban említettük, ennek pont az ellenkezője az igaz, annak ellenére, hogy nincs benne ólom. Bár a környezet számára kevésbé káros, sokkal rosszabb a dolgozó számára.  

Az ólommentes forrasztás 250%-kal több, 0,5–1 mikron átmérőjű részecskét is eredményezhet, és ez az a méret, amely a legveszélyesebb belélegezni. Ezenkívül ezek a részecskék, a forrasztási füst izocianátokat, aldehideket és egyéb kellemetlen anyagokat is tartalmazhat. Tényleg be szeretné mindezt lélegezni?

Lézeres gravírozás és jelölés: A nagy ipari lézerek káros gőzöket is generálhatnak, ha a gyártási folyamat során többféle anyag is felhasználásra kerül. Ezek a gőzök együttesen a lézerrel előállított légszennyező anyagok (LGAC) néven ismertek. Az LGAC-k általában két kategóriába sorolhatók: részecskék és gázok. Történjen bár darabolás, gravírozás vagy jelölés, a lézer katalizálja az anyagot, melynek hatására illékony szerves vegyületek (VOC) képződnek, ahogy az anyag megolvad vagy égni kezd. Mivel ezek a gázok mérgezők és gyorsan szétterjedhetnek, el kell őket távolítani. Napjainkban a legtöbb lézerrendszer saját egyedi füstelszívó rendszerrel van ellátva vagy rendelkezik.  

Műanyag, például polietilén használatakor formaldehid jön létre, mely káros VOC és ismert rákkeltő anyag. Asztmás rohamokat és allergiákat, valamint ritka rákeseteket okozhat.  

Az olyan anyagok, mint a kerámia, az üveg és a fa, mikroszkopikus részecskéket szabadítanak fel, amelyek irritálhatják a tüdőt, a bőrt, az orrot és a szemet.  

Kémiai tisztítás/maratás: Az aceton, a MEK, a kénsav, a szilikon alapú konform bevonatok, sőt bizonyos típusú festékek is irritálhatják a légutakat. A padlóburkolatokban és egyes építőanyagokban található formaldehid ismert rákkeltő anyag, és egyike azon néhány vegyi anyagnak, amelyek szennyezőanyagként vannak számon tartva.  

Mit csinálnak a szűrők?  

A füstelszívó szűrők a szűrőrendszer három különböző fázisában vannak jelen. Miután a szűrőrendszer beszívta a veszélyes anyagokat, azok az első szűrőfokozatba kerülnek, ahol egy előszűrő kiszűri a nagyobb részecskéket a közepes vagy finom porszemcsék közül. A levegő ezután a második szűrőfokozathoz áramlik, ahol az EPA vagy HEPA részecskeszűrő kiszűri a sokkal kisebb részecskéket. A harmadik, végső szűrőfokozat a gázok, szagok, ragasztó- és oldószergőzök eltávolítására szolgál. A háromlépcsős rendszer a méreganyagoktól és káros részecskéktől mentes tiszta levegőt visszajuttatja a munkahelyre.  

A megfelelő füstelszívó rendszert a munkahelytől és az alkalmazás típusától függően kell kiválasztani; nem feltétlenül kell mindenhova háromszintű szűrőrendszer.

Így válasszuk ki a megfelelő szűrőt  

Minden oldószerhez és vegyszerhez tartozik MSDS (anyagbiztonsági adatlap) tájékoztató, amelyet mindig el kell olvasni. Az MSDS olyan dokumentum, amely minden információt tartalmaz az adott anyagról, ami az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos. Ezek többnyire felsorolják az anyagban található összes kémiai vegyületet, és útmutatást adnak a felhasználáshoz és kezeléshez. Egyes országokban, ahol veszélyes anyagokat használunk a munkahelyen, a munkáltatónak kötelessége tájékoztatást, oktatást és bizonyos esetekben képzést nyújtani a dolgozóknak, ahol ők az ilyen anyagoknak ki lehetnek téve. Ez komoly kihívást jelentene az anyagbiztonsági adatlap használata nélkül.  

A megfelelő szűrő kiválasztásakor mindig az MSDS-t kell használni; a felsorolt információk a felhasználás után a munkahelyen megtalálható részecskék típusát jelzik. 

Felületi elszívás és pákacsúcs-elszívás  

Kétféle füstelszívó rendszer létezik: 
Felületi elszívásos és pákacsúcs-elszívásos. A felületi elszívás akkor a jó választás, ha nagy területet kell lefedni, például a következő alkalmazások esetében:  

  • Kézi forrasztás  
  • Forrasztógépek, robotizált forrasztórendszerek vagy forrasztó medence  
  • Ragasztástechnika és vegyipar  
  • Mikroszkopikus forrasztás  
  • Tisztítóhelyiség  

Weller felületi elszívó

Zero Smog TL 1 készlet tölcsérfúvókával

Felületi elszívóegység 1 munkahelyhez. Alacsony zajszint, hordozható, egyszerű szűrőcsere, gyors és egyszerű telepítés.

Zero Smog TL 2 készlet tölcsérfúvókával

Felületi elszívóegység 2 munkahelyhez. Alacsony zajszint, hordozható, egyszerű szűrőcsere, gyors és egyszerű telepítés.

Zero Smog EL 1 készlet tölcsérrel

Felületi elszívóegység 2 munkahelyhez. A turbina maximális elszívási tömegárama 150 m3/h, mely ideális szűrőmegoldás kis volumenű elszívási alkalmazásokhoz.

Zero Smog TL 1 készlet tölcsérrel és ingyenes szűrőszettel

Felületi elszívóegység 2 munkahelyhez. Alacsony zajszint, hordozható, egyszerű szűrőcsere, gyors és egyszerű telepítés.

Pákacsúcs-elszívásra közvetlenül a forrásnál kerül sor; ez általában otthoni vagy kisebb ipari használatra való, ahol nagyon kevés mérgező füst keletkezik. A pákacsúcs-elszívást a következő alkalmazásokban használják:  

  • Kézi forrasztás  
  • Utómunka  
  • Robotizált forrasztás  
  • Mikroszkopikus forrasztás  

Pákacsúcs-elszívás

F12 Weller szűrőrendszer

Szűrőegység két bemenettel két forrasztópáka számára. Sűrített levegővel működő, nagy vákuumot létrehozó rendszer.

FE4000 Weller szűrőrendszer

Egy vagy két forrasztópákával való használatra tervezett, hálózati feszültséggel működő füstelszívó egység. Nem igényel sűrített levegőt.

A füstelszívó rendszerek típusai  

Hordozható – ezek az elszívórendszerek szükség esetén könnyen mozgathatók az aljukon elhelyezett kerekek jóvoltából.  

Asztali – a leggyakoribb rendszer a legtöbb amatőr és egyéni használatra  

RND forrasztási füstelszívó aktívszénszűrővel

Beépített nagy hatékonyságú, alacsony zajszintű, kefe nélküli mini ventilátor. Könnyen cserélhető szénszűrő, amely elnyeli a káros folyasztószer- és ólomgőzöket.

RND forrasztási füstelszívó

Beépített nagy hatékonyságú, alacsony zajszintű, kefe nélküli mini ventilátor. Könnyen cserélhető szénszűrő, amely elnyeli a káros folyasztószer- és ólomgőzöket.

Zárt füstelszívók – az ilyen típusú elszívórendszer magába a munkaterületbe van integrálva. Fel lehet ezeket szerelni a közvetlenül a munkaterület feletti polcokra is, vagy máshova.  

Falra szerelt füstelszívók – ahogy a nevük is sugallja, a falra szerelhetők fel, általában közvetlenül a munkaterület felett, ahol a füstelszívásra szükség van. Ezek is állíthatók kissé oldalirányban.  

Állványra szerelt elszívók – az ilyen típusú elszívórendszerek a padlóra helyezett állványra vannak felszerelve. A legtöbb esetben fixen a talajhoz vannak rögzítve; egyéb esetekben időről időre elköltöztethetők.  

Összefoglalás  

A hatékony füstelszívó rendszerek egészséges munkahelyet teremtenek, miközben a dolgozók biztonságban vannak a levegőben lévő káros anyagoktól. Ne felejtse el teljes mértékben átolvasni az MSDS-t; ez legyen az első pont, amit figyelembe vesz, amikor füstelszívó rendszert keres, és tájékoztassa alkalmazottait azokról az anyagokról, amelyekkel találkozhatnak. Az elszívórendszer típusának az alkalmazás használatán és a munkakörnyezetén kell alapulnia. 

Total
0
Shares
Előző bejegyzés

Miért fektetnek be a vállalatok az automatizált karbantartási technológiába?

Következő bejegyzés

A Weller automatizált forrasztási rendszerének előnyei

Kapcsolódó bejegyzések