Az egészségügy az egyik legfontosabb iparág, amelynek fejlesztése számos, olykor ritka betegség gyógyítását segíti elő. Mindez elsősorban az orvosi ágazatban elért technológiai fejlődésnek köszönhető, amely lehetővé tette az emberiség alaposabb megértését.
A technológia óriási szerepet játszik azáltal, hogy nagyobb betekintést nyújt az emberi testbe. A fejlődés azonban nem történhet meg anélkül, hogy ne vennénk figyelembe más dolgokat, amelyek megállítják a jobb és egészségesebb jövő felé vezető utat. Ilyenek például a növekvő egészségügyi költségek, a növekvő egyenlőtlenségek vagy az éghajlatváltozás.
A technológia jelenléte az orvosi alkalmazásokban új lehetőségeket teremt a betegek és az egészségügyi személyzet számára, hogy fenntarthatóbb környezetben élhessenek, és még a korábban gyógyíthatatlan betegségekkel is megküzdhessenek. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), a gépi tanulás, a virtuális ellátás, az orvosi dolgok internete vagy az 5G csak néhány példa az egészségügyi létesítmények fejlesztésére. Hogyan? Olvassa el, és tudjon meg többet.
1. Mesterséges intelligencia (MI) az egészségügyben
A mesterséges intelligencia számos iparágban fejlődik, többek között az egészségügyben is. A mesterséges intelligencia számos alkalmazásával, például a beteginformációk és egyéb adatok vizsgálatával, valamint az új gyógyszerek kifejlesztésének és a diagnosztikai eljárások hatékonyságának javításával az egyik legfontosabb egészségügyi technológia.
A gépi tanulás, amely a mesterséges intelligencia egy fajtája, óriási hatással van az egészségügyi ágazatra. A közelmúltban ez a technológia segített például a CT-felvételek elemzésében a koronavírus hatásainak kezelése érdekében. A mesterséges intelligenciának azonban számos más felhasználási módja is van, amelyek túlmutatnak a világjárványok kezelésén. A mesterséges intelligencia például javítja a rákdiagnosztikát. A rákos megbetegedések diagnosztizálásának fő módja évtizedekig a biopszia volt, de ez nem adott teljes képet a szövetről. A sejtmutációk által esetlegesen érintett adott régióról készült digitális felvételek ma már a kortárs szövettani technikák kulcsfontosságú részét képezik. A patológusok az emberi test jóval nagyobb részeit tudják egyszerre megtekinteni a teljes diaképek vagy a WSI (whole-slide imaging) módszer segítségével.
A mesterséges intelligencia ígérete az orvostudományban az, hogy összetett, átfogó képet ad az egyének orvosi adatairól; javítja a döntéshozatalt; elkerüli a hibákat, például a téves diagnózist és a szükségtelen eljárásokat; segít a megfelelő vizsgálatok elrendelésében és értelmezésében; és kezelési javaslatokat tesz.
Eric Topol, Mély medicina: hogyan teheti a mesterséges intelligencia megint emberivé az egészségügyet?
Egy másik példa erre a Microsoft, amely Project InnerEye néven létrehozott egy sugárterápiás MI technológiát. A projekt bemutatja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan javíthatja a klinikusok kapacitását a sugárterápia 13-szor gyorsabb megszervezésében.
2. Az adatok és a prediktív elemzés integrálása
A mesterséges intelligenciával és más technológiákkal összekapcsolva az adatintegráció és a prediktív elemzés segít a betegek állapotával kapcsolatos releváns információk kinyerésében. Ugyanakkor aggodalomra ad okot a robotok jelenléte, például hogy valóban helyettesíthetik-e az embereket a munkájukban. Az ilyen látomások már gyakoriak a sci-fi filmekben; például a Big Hero 6 című filmből ismert „Baymax” robot képes mérni a beteg fájdalmának intenzitását, tájékoztatni és cselekedni, ha a beteg veszélyben van, és rámutatni, milyen gyógyszerre van szükség.
A valóság azonban nem egészen olyan, mint a filmekben. A mesterséges intelligencia nem helyettesítheti az orvosokat, hanem inkább segíthet nekik abban, hogy a páciens egyedi orvosi adatai, kórtörténete és jelenlegi tünetei alapján javasolt diagnózisokat, gyógyszereket és kezelési terveket kapjanak. Az egészségügyi személyzet képes lesz arra, hogy az egészségügyi adatok alapos elemzésének eredményeit felhasználva javítsa a betegek eredményeit, csökkentse a költségeket és növelje a személyzet munkával kapcsolatos elégedettségét.
3. Technológia a mentális egészségügyben
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a mentális egészségügyi problémák világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elő. Az elmúlt tíz évben 13%-kal nőtt a mentális betegségek és a kábítószer-használati zavarok száma, elsősorban a demográfiai változások miatt (2017). Napjainkban minden ötödik ember mentális egészségügyi problémák miatt fogyatékossággal él. A közelmúltban elsősorban a közösségi média használata és a COVID-19 világjárvány okozta a hatást.
Az elmúlt évben számos új technológia jelent meg, amelyek segíthetnek a betegek folyamatos mentális egészségügyi igényeinek kielégítésében. Mivel sok minden online lett, sok pszichológus és pszichoterapeuta nyújt segítséget videokommunikátorokon keresztül. Léteznek digitális terápiák (DTx) is, és bizonyos alkalmazások képesek lesznek a betegfelvételek elvégzésére és a kezdeti diagnózis felállítására. Ezért az egészségügyi személyzet igyekszik olyan megoldásokat találni, amelyekkel minél több emberen segíthet.
A mesterséges intelligencia a mentális egészségügyben nemcsak az alkalmazásokban gyakori, hanem a tünetekkel járó betegségek azonosítására is használható, beleértve az agyunkban bekövetkező kémiai változások, például a demencia által kiváltott különféle mentális tüneteket. A demenciának számos különböző típusa létezik, de az Alzheimer-kór az egyik legelterjedtebb típus, amelyet a gondolkodással, a memóriával és a kommunikációval kapcsolatos problémák jellemeznek. A demencia kezelésének, illetve bizonyos körülmények között a tünetek kialakulásának visszafordításának egyik legjobb stratégiája a korai felismerés.
4. Távoli betegfelügyelet és virtuális gondozás
A dolgok internete (IoT) az összekapcsolt eszközök átfogó hálózatára, valamint az eszközök és felhők közötti kommunikációt lehetővé tevő technológiára utal. Az orvosi ipar, amelyet gyakran az orvosi dolgok internetének is neveznek, olyan élvonalbeli orvosi technológiákat foglal magában, mint a viselhető érzékelők, az 5G-képes eszközök és a távoli betegmegfigyelés. Néhány ilyen eszköz megvásárolható a Moxa kínálatában. Megtekintés itt.
Az egyik IoT-fejlesztés egy olyan intelligens tabletta, amely az egészségügyi gondozókat és az orvosokat a betegek testéből származó információkkal látja el (ezt nevezik a testek internetének). A Gartner szerint az okostabletták olyan lenyelhető érzékelők, amelyek különböző élettani méréseket rögzítenek. Arra is használhatók, hogy mérjék a gyógyszer hatását, és ellenőrizzék, hogy a beteg az utasításnak megfelelően szedte-e a gyógyszert. Az első FDA által jóváhagyott okostablettát 2017-ben adták ki.
A virtuális ellátás egyéb jellemzői közé tartozik a biztonság, a helymeghatározási szolgáltatások, a telekonferencia, az időpont-kezelés, a biztonságos üzenetküldés, az egészségügyi szolgáltató értékelése, a látogatási előzmények és a viselhető kapcsolat. Ezen túlmenően az alapellátási intézmények és klinikák ma már távkórházként is szolgálhatnak, például a terhes nők alapvető ultrahangvizsgálatainak elvégzésével és a virtuális együttműködéshez szükséges távoli adatmegosztással.
5. Digitális terápia
A fent említett digitális terápiák a krónikus betegségben szenvedő, folyamatos ellátást igénylő betegek számára jelentenek megoldást. A gondozás kiterjedhet a tünetek megfigyelésére, a gyógyszeres kezelés módosítására és a viselkedésmódosításra. Az ilyen digitális terápiákat az orvos írhatja fel a betegnek, aki számítógépen vagy okostelefonon keresztül hozzáférhet az alkalmazáshoz.
A távellátás egy másik példája lehet a soros, ágy melletti monitorozó eszközök, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi személyzet számára, hogy elektronikusan nyomon kövessék a betegek állapotát. Ide kattintva néhány ilyen eszközt ismerhet meg.
6. Viselhető eszközök az egészségügyben
Az IoT-innováción belül említett viselhető eszközök vagy viselhető technológia olyan elektronikus eszközök csoportja, amelyek tartozékként viselhetők, a felhasználó testébe ültethetők, ruházatba építhetők vagy akár a bőrre tetoválhatók. Azonban itt nem úgy fogunk beszélni a viselhető eszközökről, mint egy szerkentyűről, hanem mint fontos innovációról az egészségügyben. Az okosórák például lehetővé teszik a beteg állapotának távoli ellenőrzését azáltal, hogy információt szolgáltatnak a pulzusszámról, a vér oxigéntelítettségéről és a vér tulajdonságairól. A viselhető eszközök, például a lépésszámlálók és a különböző érzékelők szintén képesek mérni a betegek fizikai egészségi állapotát.
Az okosóra azonban nem az egyetlen viselhető eszköz, amely javítja a beteg állapotának orvosi diagnózisát. Ilyen a biopatch technológia és az intelligens hallókészülék is. A biopatch-csek jobb betekintést nyújtanak egy személy életjeleibe. A hallókészülék zajszigetelése mesterséges intelligenciával is javítható.
7. Szervellátási technológia és bionyomtatás
A bionyomtatás mögött álló technológia a 3D nyomtatás, amelyről a „3D nyomtatás ipari alkalmazásai” című cikkben írtunk. A 3D nyomtatás az egészségügyi ágazatban olyan dolgok előállításán keresztül alkalmazható, mint a külső protézisek, koponya- vagy ortopédiai implantátumok és személyre szabott légúti sztentek. Ugyanakkor a műtéti tervezésben vagy a kihívást jelentő nyílt szívműtéteknél is bizonyította értékét, sőt a Cleveland Clinic kórházban végzett teljes arcátültetésnél is alkalmazták.
Az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvosi Központja egy olyan rendszeren dolgozik, amely szerintük lehetővé tenné, hogy élő sejteket, csontokat, sőt, végül akár szerveket is nyomtassanak a betegek testébe robotsebészeti berendezésekkel. Ez olyan megoldás, ami megmentheti a rákos megbetegedésekkel küzdő emberek életét. Így jutottunk el valamihez, ami a bionyomtatásra, tehát a 3D nyomtatott szervekre utal. Bár irreálisan hangzik, az ötlet már klinikai vizsgálatokba is bekerült. A 3D-s bionyomtatás klinikai környezetben tesztelt szervei közé tartozik a fül, a szaruhártya, a csontok és a bőr.
8. Rák immunterápia
Ebben a cikkben már említettük a rákot, de nem utaltunk az immunterápiára (más néven immunonkológiára), amely az orvostudományban egyre inkább megváltoztatja a jelentését, elsősorban a gyógyíthatatlan betegségek gyógyítása révén. Az immunterápia azon az elképzelésen alapul, hogy a rákot úgy lehet kezelni, hogy genetikailag módosítjuk a beteg sejtjeit, hogy azok együttműködjenek az immunrendszerrel. Ez fokozza az immunrendszer aktivitását, hogy segítse a rák eltávolítását. Az immunterápia nem okoz járulékos károkat az egészséges sejtekben, mint a kemoterápia. A szervezet saját immunrendszerét használja fel az egyes rákos sejtek azonosítására és elpusztítására, miközben lassítja a daganatok növekedését.
9. A kiterjesztett és virtuális valóság az egészségügyben
A kiterjesztett és virtuális valóság (AR és VR) számos felhasználási módja létezik az egészségügyben. Ezek a technológiák lehetővé teszik a digitális és a fizikai környezet többdimenziós összekapcsolását. A kiterjesztett valóság fejlesztése elsősorban a mesterséges intelligenciára támaszkodik. Mint már említettük, a rákot képfelismeréssel lehet felismerni. A VR alkalmazható a fizikai terápiában olyan területeken, mint a mentális trauma, ahol a fóbiák gyógyítására alkalmas. Az AR-szemüveget használó orvosok a CAT-felvételek és a 3D-s szkennelés adatainak átfedésével betekinthetnek a betegek testébe. A vegyes valóság élményt nyújtó szemüvegek egyik tervezője a Microsoft, amely a HoloLens eszközt tervezte.
A technológia fejlődésével és a kiterjesztett és virtuális valóság kombinálásával a technológia felhasználása az egyszerű virtuális vizsgálatokon túl a távolról végzett különféle orvosi kezelésekig, például a robotika segítségével végzett teljes körű sebészeti beavatkozásokig terjedhet.
Japánban például egészségügyi robotok gondoskodnak az idős emberekről. Mennyire sikeresek? A the Telegraph által készített dokumentumból megismerheti a Honda „Hoko Assist” eszközt, amely a fogyatékkal élők botjának vagy kerekesszékének helyettesítője, amely a test egy részét támogatja.
10. Fenntarthatóság és szén-dioxid-mentesítés
Miközben a világ egy fenntarthatóbb jövő felé törekszik, az egészségügy is igyekszik hozzájárulni a jobb környezethez, például ökocímkézéssel. Az ökocímkézés világszerte a környezeti teljesítmény tanúsításának és címkézésének önkéntes technikája. Az ökocímke egy adott kategórián belül kiemeli azokat az árukat vagy szolgáltatásokat, amelyek bizonyítottan környezetbarátabbak.
Ezért a vállalatok környezetbarát címkenyomtató-rendszerekbe fektetnek be a laboratóriumok, kórházak, klinikák és az egészségügy számára. Az egészségügyi szakemberek is hasznát veszik az ilyen nyomtatóknak, és olyan szakértői nyomásérzékeny címkéket nyomtatnak, amelyekkel felcímkézhetik a fiók/beteg adatait, a gyógyszereket, az orvosi figyelmeztetéseket, a kórlapokat stb.
A másik módszer, amelyre az egészségügyi ágazat összpontosít, a szén-dioxid-mentesítés. Az Európai Unió egyre ambiciózusabb szén-dioxid-mentesítési céljai miatt minden ágazatban lépéseket kell tenni a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követése és csökkentése érdekében. Az egyik az egészségügy, amely a teljes kibocsátás 5%-át teszi ki.
Összefoglalva, a társadalmi hatások mérése és a zöld megoldások, például a zöld kórházak, az új gondozási modellek, a betegek étrendjének javítása és a környezetbarátabb orvosi berendezések kiválasztása kulcsfontosságú a jobb orvosi környezet megteremtéséhez. Fedezze fel a Top 10 innovatív technológiát a fenntartható energiaágazatban.
