Ahogy az olajhoz és gázhoz hasonló hagyományos energiakészletek egyre inkább apadoznak, a világ kormányai pedig egyre inkább ráébrednek a hagyományos tüzelőanyag-források környezetromboló hatásaira, úgy válnak fontosabbá az alternatív energiahordozók. Miután könnyebben hozzáférhetővé váltak a különféle megújuló energiaforrások és az atomenergiához hasonló, alacsony széndioxid-kibocsátású energiatermelést lehetővé tévő alternatív energiahordozók, a világ egyre inkább a nettó zéró kibocsátás felé veszi az irányt. A globális energetikai átmenet alapfeltétele a széndioxid-kibocsátás csökkentésének, valamint egy tiszta és életképes energiaforrás létrehozásának. A megújuló energiaforrások hatékony kiaknázásához azonban rendelkezésre kell állnia a megfelelő infrastruktúrának és kapacitásnak.
A tüzelőanyagok a globális éghajlatváltozás legjelentősebb katalizátorai: belőlük származik a Föld teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 75 százaléka és a teljes széndioxid-kibocsátás közel 90 százaléka, így a megújuló energia jelenti a gyorsan terebélyesedő probléma megoldásának kulcsát.
Ezért a Distrelec felmérte a világ energetikai helyzetének aktuális állapotát, feltérképezve azokat az országokat, amelyek (majdnem) teljes egészében alternatív energiaforrásokból fedezik villamosenergia-szükségletüket, azokat az országokat, amelyek milliárd kilowattórában mérve a legnagyobb energiatermelők, és azokat az országokat, amelyek termelési egységekben számolva a legnagyobb mértékben növelték szélenergia-termelésüket. Felmérésünk eredményei bepillantást engednek az alternatív energiaforrások világ- és Európa-szintű felhasználásának aktuális helyzetébe. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy elemzésünket a hagyományos megújuló energiahordozókra és az atomenergiához hasonló karbonszegény alternatívákra alapoztuk. Az atomenergia véges jellegéből adódóan nem tekinthető megújuló energiaforrásnak, ugyanakkor környezetvédelmi megfontolásokból számos európai és nemzetközi régió karolta fel ezt az erőforrást, mint a karbonszegén energiatermelés egyik formáját.
Az alternatív energia a jövő útja? – Termelés és fogyasztás aránya
A 2020-as adatokból az derül ki, hogy több ország is teljesen vagy szinte teljesen alternatív forrásból fedezte energiaszükségleteit, sőt, olyan ország is van, amely még többletenergiát is termelt. Ezeket az országokat szemlélteti az alábbi grafikon; néhányan közülük jelentős fejlődésen mentek keresztül 2010 óta, pedig már akkor is túlszárnyaltak más, felmérésben szereplő országokat.
A termelés fogyasztáshoz viszonyított arányát bemutató adatok alapján – várakozásainknak megfelelően – több északi ország is többet termel saját szükségleteinél. Első helyen Norvégia áll, ahol a termelés fogyasztáshoz viszonyított aránya 121,76%. A 2020-as adatok alapján ez az arány Svédországban 119,89%, Izlandon 100,88%, míg más északi régiókban, például Finnországban 57,99%, Dániában pedig 49,51%, vagyis majdnem 50%. Az élenjáró északi régiókhoz képest ez az arányszám szinte a fele. Norvégia, Svédország és Izland erősen támaszkodik a vízenergiára, Dániában a szélerőművek termelik a legtöbb energiát, Finnországban pedig atomerőművek állítják elő a villamos energia zömét.
A harmadik helyet Franciaország szerezte meg, amely a 2020-ban fogyasztott energiamennnyiségének 117,20% termelte meg, főként atomenergia révén, a többit pedig több különböző forrásból – például szél, víz, nap és geotermikus energiaforrások – fedezte. Az első 5 helyezett között végzett Svájc is, amely 2020-ban az ország energiafogyasztásának 112,92%-át termelte meg alternatív erőforrásokból, ennek 59,61%-a vízenergiából, 36,19%-a atomenergiából származik.
Az első 10 között, a hatodik helyen végzett a korábban említett országokhoz képest jelentősen magasabb, 532,71 milliárd kilowattórát fogyasztó Kanada is, miközben 516,03 milliárd kWh-t termelt, így a termelés fogyasztáshoz viszonyított aránya 96,87%. Az alternatív energia zömét, 74,22%-át vízerőművek állítják elő, a második legjelentősebb energiaforrás pedig az atomenergia.
Sokkal alacsonyabb helyen végzett az Egyesült Államok, valószínűleg az ország méretéből adódó rendkívül magas fogyasztás miatt. 2020-ban ugyanis 3897,89 milliárd kilowattóra volt az ország fogyasztása, ennél csak Kína számít jelentősebb fogyasztónak a maga 6801,39 milliárd kilowattórájával. Az Egyesült Államok energiafogyasztásának 40,01%-át állította elő karbonszegény erőforrások, elsősorban atomenergia révén, amelyet a szél- és a vízenergia követ. Kína fogyasztási szükséglegeinek 36,21%-át fedezte nem hagyományos energiaforrásokból, 2462,53 milliárd kilowattóra villanyáramot termelve alternatív forrásból 2020-ban. Ennek 55,03%-a származik vízerőművekből, ezt követik a szél- és atomerőművek.
Az Egyesült Királyságnak nem sikerült bekerülnie az első 10 helyezett közé, a 25. helyen végzett, így megelőzte jó néhány európai nemzet, például Németország és nemzetközi szereplő, mint Új-Zéland is, bár jó néhány nálánál jobban teljesítő országnál magasabb fogyasztást generált. 2020-ban az Egyesült Királyság 295,05 milliárd kilowattóra villamos energiát fogyasztott, és 141,72-t állított elő alternatív energiaforrásokból, vagyis az elektromos áram 48,03%-át termelte meg megújuló energiahordozókból. Ennek 53,5%-át adta a fejlődő szélenergia-ágazat, amely a világ tíz legnagyobb tengeri szélerőműparkjából hetet tudhat magáénak, ráadásul a hamarosan megvalósuló dogger-padi projekt keretében minden eddiginél nagyobb szélerőműparkot építenek majd.
Az EU nemrégiben egyeztetni kezdett egy, a megújuló energiára vonatkozó jogszabályról, amely azt a kötelező erővel bíró célt tűzné ki, hogy 2030-ra az EU teljes energiafogyasztását tekintve a megújuló energia arányát 42,5%-ra kell emelni. Ez az arány az uniós statisztikák szerint jelenleg 22,1%. A jogszabály, annak is a megújuló hidrogénre vonatkozó uniós célértékei kezdetben aggodalmat keltettek bizonyos országokban, például Franciaországban, mert bizonytalan volt, hogy az atomenergiával előállított karbonszegény hidrogén bekerülhet-e a megújuló források körébe. Azóta az energetikai átállásért felelős francia miniszter kinyilvánította, hogy országa egyetért a megállapodásban szereplő változásokkal, mivel a megállapodás elismerte az atomenergia dekarbonizációs célok elérésében betöltött szerepét. Jelenleg a megállapodás az Európai Parlament jóváhagyására vár.
Hogyan állítják elő az elektromos áramot a legnagyobb mennyiségű megújuló energiát termelő országok?
Amint arra tanulmányunk is rámutatott, különböző országok különböző fogyasztási szükségletekkel rendelkeznek, és eltérő mértékben képesek eleget tenni ezeknek a szükségleteknek a feltörekvő energiaforrások révén. Elhelyezkedésüktől függőn eltérések figyelhetők meg abban is, hogy milyen forrásból állítják elő az energiát, ezt szemlélteti az alábbi grafikon. Górcső alá vettük azokat az országokat, amelyek termelési egység (milliárd kilowattóra) alapján a legtöbb energiát termelik megújuló forrásokból, és felmértük, hogy milyen mértékben képesek eleget tenni fogyasztási szükségleteiknek.
Japán megújulóenergia-termelésének származik a legnagyobb hányada napenergiából, ugyanis az előállított villamos energia 35,37%-át, vagyis 78,64 milliárd kilowattórányi mennyiséget állítanak elő napenergiából. A termelési egység szerinti rangsorban Japán a harmadik helyet foglalja el a 269,72 milliárd kWh-t termelő Kína és a 130,72 milliárd kWh-t előállító Egyesült Államok mögött.
Vízenergia tekintetében Norvégiában származik ebből az energiaforrásból a legtöbb energia, az ország termelésének 93,44%-a.
Alternatív energiaforrásként a legnagyobb mértékben atomenergiára támaszkodó országok Ukrajna és Dél-Korea, Ukrajna alternatív energiahordozóinak 90,05%-a származik ebből a forrásból (76,2 milliárd kWh), míg ez az arány Dél-Korea esetén 84,24% (152,33 kWh).
A legkevésbé kihasznált megújuló energiaforrás a geotermikus energia, adataink szerint Törökország aknázza ki a legnagyobb mértékben ezt az energiahordozót. 2020-ban az ország teljes megújuló energiatermelésének 8,05%-a származott ebből a forrásból, ami 9,93 milliárd kilowattórának felel meg.
Mindeközben a fenti országok közül az Egyesült Királyság állított elő a legmagasabb arányban energiát szélerőművekkel, a turbinákból származó villamos energia aránya 53,5%, ugyanakkor ha a megtermelt egységeket nézzük, az Egyesült Királyság a negyedik helyen végzett Kína, az Egyesült Államok és Németország mögött. Kína 471,18 milliárd kilowattóra villanyáramot állít elő szélerőművekkel, míg az Egyesült Királyság termelése 75,61 milliárd kWh.
Világviszonylatban jelenleg a legjelentősebb megújuló energiaforrás a vízenergia, második legnagyobb arányban pedig a szélenergiát aknázzuk ki. A legolcsóbb megújuló energiaforrás a napenergia, amelyet szorosan követ a szélenergia. Az életképes és költséghatékony erőforrások iránti igény erősödése rámutatott a szélben, mint megújuló energiaforrásban rejlő óriási lehetőségekre, ezért megvizsgáltuk azokat a területeket, amelyek a legnagyobb fejlődést mutatják a szél hasznosítása terén.
Szélenergia terén a legnagyobb növekedés Kínában tapasztalható, ahol 426,56 milliárd kilowattóra energiát állítanak elő szélerőművek segítségével. Ez lényegében Kína agresszív dekarbonizációs célkitűzéseinek és a gyors ütemben fejlődő tengeriszélerőmű-ágazatnak tulajdonítható.
Második helyen végzett az Egyesült Államok, amely a maga 243,29 milliárd kilowattórájával egy kicsivel túlhaladta Kína 2020. évi termelésének felét. A harmadik hely Németországot illeti, amely a 2020. évi 92,42 milliárd kilowattórájával kevesebb mint felét érte el az Egyesült Államok termelésének.
Várakozások szerint a jövőben a szélenergia-ágazat további gyors fejlődésének lehetünk tanúi, a nemzetközi kereskedelmi szövetség előrejelzése szerint 2027-ig 680 gigawattnyi új szárazföldi és tengeri szélerőmű-kapacitást fognak kiépíteni, ami éves szinten elegendő energiát termel majd 657 millió háztartás ellátásához.
Bár ez a fejlődési ütem ígéretesnek tűnik, több korlátja is van a további fejlődésnek. McKinsey például kiemelte, hogy ugyan Németország lázasan igyekszik azonosítani az új szélfarmok telepítésre alkalmas helyszíneket, és bár az ország területének 51 százaléka elviekben alkalmas lenne szárazföldi szélerőművek kiépítésére, a szabályozói, környezetvédelmi és műszaki korlátok miatt ez az arány gyakorlatilag 9 százalékra csökken.
Mindezek ellenére az alternatív energia térnyerése gyors ütemben folytatódik. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) becslése szerint 2050-re a világ villamosenergia-termelésének akár 90%-a is származhat megújuló forrásokból, és mivel Európában és a világ többi részén egyre szigorúbb dekarbonizációs stratégiát alkalmaznak a kormányok, a szakértők kedvezőnek ítélik a szélenergia-ágazathoz hasonló területeken tapasztalt előrehaladást. Az előnyök nem korlátozódnak a globális felmelegedés csökkentésére, közvetlen kihatást gyakorolnak a légszennyezettségre és bolygónk népességének általános egészségi állapotára, ráadásul megtörik azt a monopolhelyzetet, amelyet a fosszilis tüzelőanyagok exportálói gyakorolnak Földünk több mint 6 milliárd lakója felett, akik függenek tőlük. Az ENSZ szerint a megújuló energiaforrások kiutat kínálnak e függőség alól, amely bizonyos országokat és embercsoportokat védtelenné tesz a geopolitikai feszültségekkel és válságokkal szemben, és lehetővé teszi az országok számára gazdaságuk diverzifikálását, gazdasági növekedésük fellendítését és új munkahelyek létrehozását.
———————————————————————————————–
Módszertan
A theglobaleconomy.com adatai alapján megállapítottuk, hogy mely országokban a legmagasabb az általános termelési arány, milyen energiaforrásokból származik a megtermelt energiamennyiség (szél-, atom-, illetve vízenergia), és milyen változások tapasztalhatók a 2010–20 közötti évtizedben.
Ezután kiszámítottuk az országok villamosenergia-fogyasztását milliárd kWh-ban, majd ezt összehasonlítottuk az adott időszakban termelt teljes megújulóenergia-mennyiséggel, hogy meghatározzuk, milyen mértékben mozdul el az adott ország a megújuló és alternatív energiaforrások felé.
