A közlekedési iparág világszerte jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ami jelentős mértékben közreműködik az éghajlatváltozásban. Az éghajlatváltozás korában a közlekedés okozta nehézségek és lehetőségek vizsgálata kulcsfontosságú, mivel a világ a klímaprobléma megoldásának sürgető szükségével küzd. Jelen cikkünkben azzal foglalkozunk, hogyan fejlődött a közlekedési ágazat az elmúlt néhány évben annak érdekében, hogy csökkentse a környezetre gyakorolt hatását.
A kibocsátások csökkentésével járó kihívás
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a közlekedési szektor az EU-ban az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mintegy negyedéért felelős, miközben zajszennyezést, levegőszennyezést és az élőhelyek feldarabolódását is okozza. Továbbá az EEA állítása szerint ez az egyetlen olyan jelentős gazdasági ágazat, amelynél 1990 óta nőtt az ÜHG-kibocsátás. A szervezet szerint 2000 és 2019 között a közlekedés iránti kereslet az alábbi növekedést mutatta:
- 20%-kal nőtt az utasforgalom.
- 86%-kal nőtt a légi közlekedés.
- 18%-os növekedés tapasztalható az autóközlekedésben.
- 22%-os növekedés tapasztalható az áruszállításban.
Ebből az következik, hogy lépéseket kell tenni, főleg, ha Európa arra törekszik, hogy 2050-ig elérje a szén-dioxid-semlegességet. A közlekedés iránti kereslet növekedése továbbgyűrűző hatást fejt ki a szén-dioxid-kibocsátásra, így az egyetlen válasz az volt, hogy innovatív módszereket alkossunk a közlekedés környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében, valamint, hogy több embert gyaloglásra, kerékpározásra és a tömegközlekedés használatára ösztönözzünk. Hogyan reagált a közlekedési szektor az elmúlt néhány év során, számíthatunk-e új innovációkra?
Villamosítás
A klímaváltozás korában a villamosítás létfontosságú módszer a fenntartható közlekedés megvalósításához. Az elektromos járművek (EV-k) képesek teljesen megváltoztatni közlekedésünket, drasztikusan csökkentve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket.
Az elektromos autók egyik legnagyobb előnye, hogy nincs kipufogógáz-kibocsátásuk. A belső égésű motorokkal ellentétben, amelyek fosszilis tüzelőanyagot égetnek el, az elektromos járművek akkumulátorral vagy üzemanyagcellával hajtott motorokat alkalmaznak, amelyek közvetlenül nem termelnek üvegházhatású gázt. Ezáltal csökkennek az autók károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos egészségügyi kockázatok, és javul a helyi levegő minősége, miközben mérséklődik a légszennyezés.
Amikor megújuló energiaforrásból származó energiával töltik fel az elektromos járműveket, elérik ezeknek a járműveknek a lehető legnagyobb környezetvédelmi előnyeit. Az elektromos járművek lehetőséget kínálnak arra, hogy a közlekedés függetlenné váljon a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásától, miközben az elektromos hálózat tisztábbá válik, és több megújuló energiát foglal magába. A megújuló energiával hajtott járművekre való áttérés tovább csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és segít egy fenntarthatóbb energia-ökoszisztémát kialakítani.
Amit azonban figyelembe kell venni közlekedésünk villamosítása során, az a töltési infrastruktúra elérhetősége. Arra van szükség a „hatótávolság miatti aggodalmak” eloszlatásához és az elektromos járműtulajdonosok bizalmának elnyeréséhez, hogy a kormányok, a magánvállalkozások és más érdekelt felek a töltési infrastruktúra fejlesztésébe fektessenek be. A távolsági utazások és a napi ingázás megkönnyítése érdekében bővíteni kell a töltőállomásokat a közterületeken, munkahelyeken, lakott területeken és az utak mentén. A fejlett töltési infrastruktúra elősegíti majd az elektromos járművek széles körű elterjedését, és segítségével elérhetővé válnak a szén-dioxid-mentesítés ambiciózus céljai.
Tömegközlekedés
A tömegközlekedés döntő szerepet játszik a fenntartható közlekedés irányába történő elmozdulásban, mivel több ember számára kínál hatékony és megfizethető mobilitást, mint egy magánjármű. Lehetővé teszi az ÜHG-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztást növelő forgalmi torlódások nagymértékű csökkentését. Olvassa el az alábbiakban, milyen kulcsfontosságú módon járulhat hozzá a tömegközlekedés, hogy Európa elérje szén-dioxid-semlegessé válásának célját:
- Alacsonyabb károsanyag-kibocsátás – A buszok, villamosok, vonatok és földalatti rendszerek több embert tudnak szállítani, mint az egyes autók. Az ENSZ szerint a személygépkocsikról a tömegközlekedésre való átállás akár évi 2,2 tonnával csökkentheti az egyén szénlábnyomát.
- Jobb üzemanyag-hatékonyság – A tömegközlekedésben használt járműveket maximális kapacitásra és üzemanyag-hatékonyságra tervezték. A buszok és vonatok például nagy kapacitással rendelkeznek az utasok számára, ami csökkenti az egy főre jutó energiát és károsanyag-kibocsátást. A technológiai fejlesztések eredményeként hibrid és elektromos autóbuszok születtek, javítva az üzemanyag-fogyasztást és csökkentve a szennyező anyagokat.
- Kevesebb forgalmi torlódás – A városi területeken gyakran tapasztalható forgalmi torlódás, ami időveszteséggel, megnövekedett üzemanyag-felhasználással és szennyezőanyag-kibocsátással jár. A torlódások csökkenthetők, ha több embert sikerül elcsábítani a tömegközlekedés használatára, ami javítja a forgalom folyamát és csökkenti az ingázási időt mind a tömegközlekedést használók, mind a még saját autóval közlekedők számára.
Olvassa el cikkünket Európa legfenntarthatóbb közlekedési rendszereivel rendelkező városairól!
Emberi erővel működő közlekedés
Az emberi erővel működő közlekedés vagy az aktív közlekedés magában foglalja a gyaloglást, a kerékpározást és a futást. Az aktív közlekedést érdemes népszerűsíteni és előtérbe helyezni, mivel számos előnnyel jár az emberek, a közösségek és a környezet számára. Például nem okoz kibocsátást, mivel nincs szükség fosszilis tüzelőanyagokra, ami hozzájárul a jobb levegőminőséghez.
Ezen túlmenően az emberi erővel működő közlekedés jobb közegészséget eredményez. Az elhízás, a szívbetegségek és a cukorbetegség csak néhány a rendszeres gyaloglás vagy kerékpározás segítségével elkerülhető krónikus betegségek közül. Az aktív ingázás rendszeres szokásként való népszerűsítése csökkentheti az ülő, mozgásszegény életmódot, javíthatja a szív- és érrendszeri erőnlétet, és egészségesebb közösségeket hozhat létre. Az aktív közlekedés jót tesz a környezetnek, az egészségnek és a pénztárcájának is.
Alternatív üzemanyagok használata
A járművek villamosítása eddig ugyan sikeres volt, nem minden közlekedési módhoz vagy környezethez alkalmazható. Például a légiközlekedési és tengeri ágazatban kihívásokba ütközik a villamosítás az energiasűrűség és a hatótáv vagy az elégtelen infrastruktúra miatt. Az ammónia ideális alternatív tüzelőanyagnak tekinthető a tengeri alkalmazásokban, és közvetlenül helyettesítheti a fosszilis tüzelőanyagokat a hajókban. Megújuló energiaforrások felhasználásával állítják elő a zöld ammónia nevű eljárás során, amely szén-dioxid-semleges üzemanyagot biztosít.
Az alternatív üzemanyagok egyéb típusai még a bioüzemanyagok, a hidrogén üzemanyagcellák és a szintetikus üzemanyagok. A bioüzemanyagok biomasszából készülnek, például növényi maradványokból, algákból és hulladékanyagokból. A bioüzemanyagok helyettesíthetik a hagyományos üzemanyagokat, vagy azokkal együtt használhatók, csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Egyes alternatív üzemanyagok segíthetnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, ugyanakkor a nulla kibocsátású üzemanyagokra való átállásnak kell jelentenie a végső célt. Ennek elérése érdekében megújuló hidrogént kell létrehozni, és olyan modern technológiákat kell továbbfejleszteni, mint a szén-dioxid leválasztása, hasznosítása és tárolása (CCUS), valamint a közvetlen légleválasztás, hogy az alternatív üzemanyagok előállítási folyamata ne okozzon jelentős mennyiségű kibocsátást.
Összefoglalás
A 2000-es évek eleje óta jelentős fejlődésen mentünk keresztül annak érdekében, hogy korlátozzuk az emberiség bolygóra kifejtett hatását a közlekedés révén. Számos innováció révén új technológiákkal bővült a piac, és a jövőben ezeknek a technológiáknak a további fejlődésére számíthatunk. Ugyanakkor bizonyos infrastrukturális változtatásokra lehet szükség ahhoz, hogy a leghatékonyabb újdonságokat alkalmazhassuk, amelyekről egyelőre még nem is tudunk. Azt azonban tudjuk, hogy jó irányba haladunk, mivel minden eddiginél több ember van tisztában saját szénlábnyomával, valamint fenntarthatóbb döntéseket hoznak mindennapi életükben.
