Az óceán a világ legkevésbé ismert élőhelye. A tudósok még ma sem is biztosak abban, hogy mi minden él az egyes ökoszisztémákban. De ahhoz, hogy megváltoztassuk a környezetet, és újabb, kevésbé levegőszennyező technológiai termékeket hozzunk létre, a vállalatok ritka ásványi anyagokat keresnek, amelyeket a tenger alján találtak meg.
Az óceánfenék bányászatának gondolatát először az 1960-as években javasolták, de csak akkor vált valósággá, amikor az olaj- és gázipar által biztosított technológiai fejlesztések lehetővé tették ezt. Az országok most egyre kevesebb szén-dioxidot szeretnének kibocsátani, és fokozatosan ki akarják vezetni a belsőégésű motorokat. Egy évtizeden belül több elektromos autó fogja róni az utakat. De a tiszta energia előállításához (mint pl. elektromos autók, nap- vagy szélenergia) a gyártóknak ritka fémekre van szükségük.
Számos iparág és vállalat összpontosít a technológia fejlesztésére, illetve próbál befektetni a környezet számára előnyös termékekbe. Azonban ezek gyártásához a technológiának ritka anyagokra van szüksége. Az emberek egyre több és több új technológiai kütyübe fektetnek. Nem tudják, hogy a minket körülvevő eszközöket gyakran a tenger fenekén található, nyers kémiai elemekből készítik.
A váltáshoz szükséges nyersanyagellátás egyre fontosabbá válik. Ha a termelés globális méreteket ölt, ezek az erőforrások kiapadnak vagy az emberek tenger mélyén fogják keresni őket. Előfordulhat, hogy ami a szárazföldön van, az már nem elég. Szélturbinák, napelemek, villanymotorok, akkumulátorok, villamosítás és a hidrogén-elektrolízisek – ezek mindegyikéhez lítium, réz, nemesfémek, ritkaföldfémek és egyéb erőforrások szükségesek.
Beleavatkozzanak az emberek természet rendjébe és víz alá küldjék a bányagépeket, vagy hagyják békén az óceánt, mert rengeteg faj kipusztulhat?
Az óceán veszélyben van
A szárazföldi bányászat kárt okoz az ökoszisztémában, szennyezi a vizeket, az ásványi anyagokban lévő kénből savas esőt okoz. De a tenger mélyén még sok ilyen ásvány van, aminek nincs még tulajdonosa. A tengerfenék feltárása kizárólag a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságnak, az ISE-nek és az UN-Oceans szervezetnek engedélyezett.
A tengeri bányászat által okozott veszély jelentős. Ez a szén tárolása szempontjából fontos biológiai sokféleség és mikrobák elvesztését okozhatja, megváltozhat az óceán „biológiai szivattyúja”, valamint az óceánok általános állapota és működése is. A bányagépeknek több ezer méterrel a víz alatt is működniük kell. A tengerfenék felbolygatása és a bányászati folyamatokból származó szennyezés számos fajt kiirthat.
A grimpoteuthisek (Dumbo-polipok), a tengeri pangolinok és más fajok számára is rendkívül veszélyes a halászat, a vízszennyezés, a zajszennyezés és az élőhely sérülése. A környezetbarát megoldásokra való áttéréshez szükséges ásványi anyagok (mint például a réz, kobalt, nikkel és mangán) is veszélyben vannak. Ez azt jelenti, hogy a szén-dioxid-mentesítéshez és a nettó nulla kibocsátás eléréséhez az embereknek el kell kezdeniük az autóakkumulátorokhoz és szélturbinákhoz szükséges erőforrások kitermelését. De lehetséges ez egyáltalán?
Tudjuk, hogy az óceán vize három fő ásványianyag-típust tartalmaz: polimetál göbök, mangán-, kobalt- és platinatartalmú fémes kérgek, a szuperfűtött vulkáni vizek szulfidjai és áramlatai, amelyek cinket, rezet, ezüstöt és aranyat tartalmaznak.
Az óceánok mélye még mindig nagyrészt feltáratlan, de az emberiség kék mélység meghódítására tett első kísérlete egy olyan rejtett világot tárt fel, amely tele van csodákkal, ahol az élet nagy nyomás alatt, a napfénytől messze is virágzik. z a tény, hogy az élet ilyen mostoha körülmények között is létezik úgy, hogy energiát merítenek a föld magjából kiűzött vegyi anyagokból, és elszívják a szén-dioxidot a légkörünkből, a világ egyik legkevésbé ünnepelt csodája. Mi több, most már elkezdjük értékelni, hogy a mélytengeri élet milyen mértékben befolyásolja a bolygórendszerek állapotát, amelyektől mindannyian függünk.
Sir David Attenborough, az FFI alelnöke, „Fauna & Flora International (FFI)”, 2020. A tengerfenék-bányászat tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kockázatainak és hatásainak értékelése.
A Fauna & Flora International (FFI) adatai azt bizonyítják, hogy a sekély (200 méternél kisebb) vízben folytatott bányászat évtizedek óta számos területen folyik, és a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások meglehetősen jól láthatók. Ezzel szemben nagyon keveset tudunk a mélyebb vizekről, ami miatt szinte lehetetlen bármilyen bizonyossággal előre jelezni a bányászat hatásait.
Mi fog történni a tenger fenekén?
A Guardian adatai szerint 2021. június 29-én a Csendes-óceán egy apró szigetének nemzete, Nauru azon szándékáról tájékoztatta a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságot (ISA), hogy az iparág uralásáról szóló, két éve tartó hosszú tárgyalások után megkezdik a bányászatot a tenger fenekén. Az ötlet széles körben ismertté vált, és olyan aggodalmak merültek fel, hogy miként lehetséges az, hogy egy apró sziget veszélyezteti a globális biztonságot.
Köztudott, hogy egyes országok már küldtek bányagépek az óceánba. A BBC News 2014-ben arról számolt be, hogy az óceán fenekének új területeit nyitották meg az értékes ásványi anyagok (például a mangán, a réz és az arany) keresésének felgyorsításához. India, Brazília, Szingapúr, Oroszország, Németország, Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a mélytengeri bányászati (DSM) kutatási tervek szerint haladt előre.
Ezen országok kormányai azt állítják, hogy védik az óceánt, de bizonyítani kell, hogy az országok ne folytassanak versenyt a tengerfenék meghódítására. A Reuters szerint egyes tudósok és környezetvédők tiltást szorgalmaztak ebben az ügyben, mondván, hogy túl keveset tudunk a mélytengeri ökoszisztémákról. Az ismert, hogy a mélytengeri korallok számos olyan teremtménynek adnak otthont, amelyeknek árthat a tengeri bányászat.
A Nemzetközi Energiaügynökség meghatározása szerint 2040-re a tisztaenergia-rendszerek előállításához a kobaltigény hatszorosról huszonegyszeresre, a nikkeligény hatszorosról tizennyolcszorosra, a mangánigény pedig háromszorosról nyolcszorosra fog nőni. Ez azt jelenti, hogy az embereknek több forrásra lesz szükségük, de milyen áron? A globális kobaltellátás kétharmada a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, abból az országból, ahol réz- (nagy mennyiségben szükséges) és nikkelbányászatból származó melléktermékeket állítottak elő.
A megoldás az óceán megmentésére
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a bányászati tevékenységek környezeti hatásainak korlátozásához a mélytengeri tevékenységek jobb megértése szükséges, hogy enyhítő megoldásokat tudjunk eszközölni és megfelelő szabályokat tudjunk hozni.
Újrafelhasználás
Bolygónkra jelenleg nagy veszélyt jelent az éghajlatváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás, mivel bár a belső égésű motorok iparága jelentősen fejlődött, a vulkáni kitörések hatalmas légszennyezést okoznak. A környezet és a levegő tisztábbá tétele érdekében a szervezetek a szén-dioxid-mentesítést és nettó nulla kibocsátás elérését tűzték ki célul.
De az ásványok feltáratlan vizekben való keresése hatalmas, visszafordíthatatlan és globális hatással lehet környezetünkre, mivel a tisztatechnológiai termékek a Föld számára nélkülözhetetlen anyagokból készülnek. A megoldás például az lehet, hogy újra felhasználjuk az akkumulátorokat vagy csak a rendelkezésre álló ásványi anyagokat használjuk ahelyett, hogy minden áron megpróbálnánk ritka fémeket találni.
Az óceán felfedezése
Az óceán ökoszisztémájára gyakorolt hatás minimalizálása érdekében a felfedezést rendkívül óvatosan, speciális technológiával és ellenőrzőrendszerekkel kell végezni. Mielőtt bármilyen döntést meghoznának, a bányagépekért felelős személyeket szakértőknek kell vezetniük, hogy megállapodjanak az ilyen környezeti következményekről.
Louisa Casson, a Greenpeace International óceánokért felelős kampányvezetője azt mondta a The Guardian lapnak, hogy két év nem elég ahhoz, hogy az óceán sorsáról dönteni tudjanak, és nem engedhetik meg, hogy ezek a „vakmerő vállalatok” fejjel a falnak rohanjanak egy olyan versenyben, ahol kevéssé ismert ökoszisztémákat adnak el haszonszerzés céljából, majd a kockázatokat és következményeket a kis szigetországokra fogják terhelni. Hozzátette, hogy az óceánok védelme érdekében sürgősen korlátoznunk kell a mélytengeri bányászatot.
Nulla hulladék és újrahasznosítás
A megoldás nulla hulladék és újrahasznosítás. Az újrahasznosításra összpontosító környezetbarát energiarendszer segíthet a környezet megóvásában. Az embereknek el kell kezdeniük az autóakkumulátorokhoz és szélturbinákhoz szükséges erőforrások kitermelését. Vannak olyan alternatívák is, amelyek kevesebb kobaltot igényelnek, de ezeknél több mangánra van szükség. A Tesla már előrukkolt egy olyan, az elektromos autókhoz szánt lítium-vas-foszfát akkumulátorral, amely olcsóbb és könnyebben elérhető összetevőkből előállítható.
A Metals Co tájékoztatása szerint a bányászat 2024-ben kezdődik, és a szabályozást a következő két évben hagyják jóvá. De a tengerfenék bányászata azelőtt elpusztíthatja ezt az élőhelyet, mielőtt megismerhetnénk. Ezért létfontosságú az akkumulátorok vagy más termékek újrafelhasználása, az újrahasznosítás és a hulladékkezelés. Különösen azért, mert az energiaátálláshoz szükséges alapanyagok megszerzése egyre nehezebbé válik. Szükségünk van rájuk a bolygó megmentéséhez, a légszennyezés csökkentéséhez és az elektromos technológia új korszakába lépéshez.
A Föld vizeinek jövője
Az emberek mindig új technológiákat keresnek, mint például a kütyük, a telefonok, a laptopok, az adatközpontok, az elektromos járművek, a repülőgépek, az ipari gépek, a szélturbinák és az erőművek. A technológia globális igénye nem csak egyre növekvő nyersanyag-szükségletet eredményez, de szeméthegyeket is hagy maga után.
Már most is kevés van a fő ásványi anyagok némelyikéből. Meglepő, hogy a fogyasztás a teljesen ellentétes oldalt mutatja nekünk – azt, hogy egyre többet érdemlünk. Csak hogy tisztán lássuk: számos más nyersanyag mellett egy okostelefon akkumulátorához lítium és kobalt, a vezetékeihez réz, arany és ezüst, a mikroelektronikai alkatrészekhez arzén, foszfor és gallium, a szilícium chip vezetőképességének szabályozásához antimon, a mikrokondenzátorokhoz pedig tantál szükséges.
Az emberek az egyedüli telepesek a Földön, a természet dönti el, hogy mi fog történni a bolygón. Az elemek szűkösségének meghatározása során arra kell törekednünk, hogy újra felhasználjuk a készülékeinkben már meglévő elemeket, megőrizzük a biológiai sokféleséget, csökkentsük a hulladékmennyiséget, beruházunk az innovációba, és csökkentsük a bányászat által okozott környezeti károkat.
A környezet megóvása érdekében fontos a természet gondozása. Az emberek haladás nélkül nem léphetnek előre. Úgyszólván kártevők vagyunk az ökoszisztémában, ezért harmóniában kell élnünk a természettel. Az emberi tevékenység miatt vizeink már szenvednek. A műanyag kifejlesztéséhez hasonlóan (amelytől megpróbálunk megszabadulni vagy bioplasztikot létrehozni), ez a technológia is gyorsan fejlődik. Fel kell nyitnunk az emberek szemét a környezetre gyakorolt hatásáról. Csak akkor leszünk képesek újabb és újabb dolgokat kifejleszteni és létrehozni, hogy egy szabadabb és jobb világban élhessünk.
