Mely országok állnak készen az energetikai átállásra – Index

Avatar photo

Az energetikai átállás az éghajlatváltozás megállítása és a szénlábnyom megszüntetése szempontjából kulcsfontosságú. Az embereknek országszerte el kell kezdeniük átállni a fenntarthatóbb gyakorlatokra, és zöld ipari megoldásokat kell alkalmazniuk.

Az energetikai átállás felé irányuló haladás már sok országban folyamatban van. A nemzetek határidőket szabnak meg arra vonatkozóan, hogy mikor válnak karbonsemlegessé. A 2050-es és 2060-as időpontok távolinak tűnhetnek, de az országoknak már ma több megújuló energiaforrást kell bevezetniük, hogy ezt elérjék.

Kevesen gondolták volna, hogy az energetikai átállás, amelynek ma tanúi vagyunk, ilyen mértékű és ütemű lesz.

Adnan Z Amin, főigazgató, Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA)

Hasonlóan az év elején készített Elektromos jármű (EV) indexhez, ezúttal az általános energetikai átállást szeretnénk közelebbről megvizsgálni. Mely országok állnak készen a nettó nullára és csökkentették a gázkibocsátási célokat? Elégséges-e, ha a szén-dioxid-semlegességet 2050-ig érjük el? Mit jelent ez Európa és a világ többi része számára?

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia növekedése

A megújuló energiaforrások egyre népszerűbbek. A megújuló energiaforrások felhasználása egyre növekszik, és egy olyan ágazatban, amely bővül, a megújuló energiaforrások tiszta energiát kínálnak, amely hozzájárul a környezet védelméhez. Emellett a megújuló energiaágazat négy fő ágazatban teremt több munkahelyet: a közlekedés, a napenergia, a levegő- és vízfűtés/hűtés, valamint az energiatermelés területén. Sok ország látja a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket, és gyakrabban akar tiszta energiát használni.

A világ energiaellátásának több mint 20%-át a megújuló energiaipar adja. Kevés olyan hely van a bolygón, ahol a hálózatokat szinte teljes egészében megújuló energiából táplálják. Ha többet szeretne megtudni a hálózatról, olvassa el, hogyan látnak el tiszta energiaforrások egy várost vagy települést energiával.

Szén-dioxid-semlegesség – lehetséges ez?

Az országok és kormányok világszerte határidőket szabnak meg arra vonatkozóan, hogy mikorra érik el a nettó nulla kibocsátást. A Világgazdasági Fórum szerint több mint 130 ország tűzte ki, illetve fontolgatja, hogy 2050-re nettó nulla kibocsátást ér el.

Az Energy & Climate Intelligence Unit szervezet adatai azt mutatják, hogy egyes országok, például a Maldív-szigetek vagy Banglades 2030-ra szén-dioxid-semlegesek lehetnek. Finnország 2035-re, Izland 2040-re kívánja elérni a szén-dioxid-semlegességet. Az európai országok, köztük Németország, Svédország és Portugália, 2045-re tűzték ki a határidőt. Svájc, az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és az Európai Unió 2050-re szén-dioxid-semlegességre törekszik. Érdekes módon a világ két legnagyobb és legerősebb országa, Oroszország és Kína azt a célt tűzte ki, hogy 2060-ra szén-dioxid-semlegessé válik. Miért ilyen későn? A további információkért olvasson tovább.

A legfelkészültebb országok rangsora

Az országok által kitűzött célok mellett vannak olyan kezdeményezések, amelyeket a nemzetek már elindítottak, például az éghajlat-politika aláírása, annak eldöntése, hogy mit és mennyit fektetnek be, valamint a már használt megújuló energiaforrások mennyisége. Ezáltal előrébb kerülnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére való átállás versenyében. Ez azt jelenti, hogy közelebb kerülnek a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez, és rövidebb időn belül elérik a zöld energiával kapcsolatos céljaikat.

A Világgazdasági Fórum legújabb, The Green Future Index 2022 című kiadványa 76 országot vizsgálva mutatja be a 2021-es és 2022-es év közötti különbséget. A közelmúltban néhány ország javított zöldenergia-stratégiáján, és most magasabbra került a rangsorban.

Az energetikai átállásban vezető 10 ország

  1. Izland
  2. Dánia
  3. Svájc
  4. Hollandia
  5. Norvégia
  6. Svédország
  7. Egyesült Királyság
  8. Finnország
  9. Franciaország
  10. Németország

A fent említett országok után vannak még olyanok, amelyek előrelépést tesznek a zöldebb jövő építése felé:

  1. Dél-Korea
  2. Belgium
  3. Írország
  4. Spanyolország
  5. Kanada
  6. Lengyelország
  7. Olaszország
  8. Portugália
  9. Japán
  10. Costa Rica
  11. Egyesült Államok
  12. Görögország
  13. Ausztria
  14. Magyarország
  15. Bulgária
  16. Kína
  17. Cseh Köztársaság
  18. Luxemburg
  19. Szingapúr
  20. Izrael

Izland

Izland példamutató, ha a fenntartható energiához való pozitív hozzáállásról van szó. Izland a szénről és a kőolajról a megújuló energiaforrásokra, többek között a geotermikus távfűtési rendszerekre és a vízerőművekre állt át. Izlandot „a tűz és jég földjeként” ismerik, és az ország elhelyezkedése lehetővé teszi számukra a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférést. Az ország jelenleg több villamos energiát termel, mint amennyit fogyaszt.

Dánia

Dánia az egyik vezető ország a nettó nulla energiafelhasználás terén. Nagy mennyiségben használnak kapcsolt hő- és erőműveket, valamint szélenergiát. Az IEA adatai szerint itt a legmagasabb a szélenergia aránya mind a teljes primerenergia-fogyasztásban, mind a villamos energiában. A 2030-ra szén-dioxid-semlegessé válást célzó terveivel Dánia világszerte elismert a változó megújuló energiaforrások integrálásában, miközben fenntartja a biztonságos elektromos hálózatot.

Svájc

A rangsor élén Svédország, Norvégia és Dánia áll, a skandináv régió az energetikai forradalom motorja. A Swissinfo szerint Svájc energiájának 75%-át megújuló forrásokból nyeri. A szén-dioxid-mentes, elsősorban nukleáris és vízenergia-termelő energiaszektornak köszönhetően Svájc az egyik legalacsonyabb szén-dioxid-intenzitású ország. 

Hollandia

Hollandia a globális energiakereskedelemben előkelő helyet foglal el. A legtöbb holland energiapolitika az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerekre való áttérésre összpontosít. Terveik szerint 2050-ig csak megújuló energiaforrásokból származó energiát használnak majd, de Dániához hasonlóan 2030-ig 49%-kal akarják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, amint azt az IEA is közölte. 

Norvégia

Az IEA új szakpolitikai értékelése szerint Norvégia a tiszta villamos energia és az energetikai innováció felhasználásával felgyorsíthatja az üzemanyag-termelésből, a közlekedésből és az iparból származó kibocsátások csökkentését.

Norvégiában a megtermelt villamos energia 98%-a megújuló energiaforrásokból származik, ami azt jelenti, hogy Norvégia azon országok közé tartozik, ahol a jelenlegi energia nagy része megújuló energiaforrásokból származik, amelyek többnyire rugalmas vízenergián alapulnak. Ezen az oldalon többet megtudhat a hidrogénalkalmazásokról.

Svédország

Svédország a környezetvédelmi és éghajlati erőfeszítések terén a 10 legjobb ország közé tartozik, és ezután is így lesz, mivel a kormány több zöld energiával kapcsolatos ötletet épít be a közlekedési rendszerbe, a mezőgazdaságba, az infrastruktúrába, a jólétbe, és több munkahelyet kínál.

A svéd energia 54%-a már 2021-ben is megújuló energiaforrásokból származott. A Sweden.se adatai szerint a villamosenergia-termelés 75%-a vízerőművekből (45%) és nukleáris energiából (30%), több mint 17%-a pedig szélenergiából származik. 

Egyesült Királyság

A brit kormány Net Zero stratégiát vezetett be, amely a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó zöld politikákra, javaslatokra és átfogó intézkedésekre összpontosít. A forrás szerint a cél az, hogy 2035-re az Egyesült Királyság teljes villamos energiája megújuló energiaforrásokból származzon. Emellett 2030-ig 18 millió fát terveznek ültetni. Az elmúlt években az Egyesült Királyság jobb kezdeményezéseket hajtott végre, és ezzel előrébb került a rangsorban. 

Finnország 

Finnországban a zöld hidrogén, a napenergia és a szélenergia terén nagy növekedési kilátások valósultak meg. A finn KPMG vállalat adatai szerint a megújuló energiaforrások aránya Finnország teljes energiafogyasztásában az elmúlt tíz évben 27%-ról 36%-ra nőtt. Finnország nemzeti energia- és éghajlat-változási stratégiája szerint a cél a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, hogy 2030 végére az ország teljes energiafogyasztásának több mint felét ezek adják.

Franciaország

Franciaország az egyik globális vezető szerepet tölti be az éghajlati kérdésekben, de hosszú távú céljainak elérése érdekében fel kell gyorsítania a tiszta energiára való átállást. 2015 óta Franciaország rendelkezik a világ egyik legátfogóbb szabályozási és politikai keretrendszerével a hidrogénfejlesztés területén. Az RFI jelentése szerint tavaly Franciaország teljes végső energiafogyasztásának közel 20%-a származott megújuló forrásokból.

Németország

Németország a legnagyobb CO2-kibocsátó az EU-ban. A Statista CO2-kibocsátási jelentése szerint az ország továbbra is jelentős kibocsátást generál az unió más nagy környezetszennyező országaihoz, például Franciaországhoz, Olaszországhoz és Lengyelországhoz képest, annak ellenére, hogy 2005 óta nagyjából 20%-kal csökkent a kibocsátási szint. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Németországban továbbra is a szén a domináns energiaforrás.

A Clean Energy Wire szerint 2022 kritikus év Németország történelmi jelentőségű energetikai átállása szempontjából, mivel ekkor kezdődik az ország új kormányzása. A hangsúly az ambiciózus éghajlat-politika megvalósítására helyeződik, amely magában foglalja a szén gyorsabb kivonását és a megújuló energiaforrások jelentős növelését.

A szén a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag, amely körülbelül 50%-kal több CO2-t bocsát ki, mint a földgáz. A gázról és annak a klímasemlegességben betöltött szerepéről itt olvashat bővebben.

Kína, az USA és az EU készen áll a zöld energiára?

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy részét általában a legnagyobb városok termelik. A világ kibocsátásának mintegy 76%-át a több mint 70 ország – köztük a három legnagyobb szennyező – által meghatározott nettó nullás célkitűzések fedik le: Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió – az ENSZ nemzetközi szervezet jelentése szerint.

Kína, az Egyesült Államok és az EU megoldásokat és célokat tűzött ki a nettó nulla százalékos jövő elérése érdekében. Kína hamarosan közzéteszi következő ötéves tervét, az Egyesült Államok pedig valószínűleg megvalósítja progresszív kampányígéreteit, például a Párizsi Megállapodás újbóli aláírását és a 2050-re vonatkozó nettó nullás célérték megállapítását. Az EU bemutatta legújabb strukturális alapok programját.

Kína

A World Population Review szerint Kínában található az öt legnagyobb napenergia-gyártó létesítmény és a legnagyobb szélturbina-gyártás. 2030-ra Kína azt szeretné, ha energiájának 35%-a megújuló energiaforrásokból származna. 

Ha a rangsor a legnagyobb befektetésekről szólna, Kína lenne az első helyen, mivel a megújuló energiába – elsősorban a nap- és szélenergiába – ők a világ legnagyobb befektetői. Annak ellenére, hogy Kína 2021-ben sok pénzt fektetett be az energetikai átállásba, nem szerepel a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzéseihez legközelebb álló 20 ország között. Miért? Kína az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó.

Egyesült Államok

Az Annual Energy Outlook szerint az Egyesült Államokban 2050-ig továbbra is a földgáz és a kőolaj lesz a leggyakrabban használt energiaforrás. Mégis a megújuló energiaforrások fognak a leggyorsabban növekedni. 

Miközben a földgázexport egyre inkább a földgázkitermelést hajtja, az amerikai nyersolajtermelés rekordmagasságot ért el. A szén- és atomenergia villamosenergia-összetétele csökkent, mivel a szél- és napenergia előnyére csökkentek a technológiai költségek. A szél- és napenergia ösztönzői lehetővé teszik a földgázzal való éles versenyt a villamosenergia-termelésben. 

Európai Unió

A rangsor élén az európai országok állnak, mivel számos nemzet terveket és stratégiákat fogalmazott meg a szén-dioxid-semlegesség gyorsabb elérésére. Az Eurostat adatai szerint uniós szinten a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztáson belül a 2004-es 9,6%-ról 2020-ra fokozatosan 22,1%-ra emelkedett, ami meghaladja az EU által arra az évre kitűzött 20%-os megújulóenergia-felhasználási célt. 

A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának a COVID-19 világjárvány okozta csökkenése hozzájárult a megújuló energiaforrások részarányának növekedéséhez 2020-ban. Az új uniós cél 2030-ra 32%, ez a szám azonban felülvizsgálat alatt áll, és néhány európai ország saját határidőt szabott meg.

A rangsor következtetései

Az energiaipar jelentős forradalmon megy keresztül. A legtöbb országnak az energetikai átállásra kell összpontosítania, hogy megállítsa az éghajlatváltozást és csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok eléréséhez most kell változtatásokat végrehajtani. 

Az Eaton a Megújuló Energiaforrások & Tiszta Energia Szövetségével (REA) együttműködve dolgozott a 2021-es Energetikai átállásra való felkészültség indexen, hogy bebizonyítsa, hogy a dekarbonizációs célok eléréséhez hatalmas mennyiségű új, rugalmas erőforrásra van szükség. Ez különösen igaz a legfontosabb európai gazdaságokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. A technológiai innovációra és az iparágak közötti együttműködésre kell összpontosítani. A piacoknak meg kell változniuk ahhoz, hogy ösztönözzék a rugalmas energiaforrásokba történő magánberuházásokat. A javasolt beruházások között szerepelnek intelligens módon szabályozott elektromosjármű-töltők, akkumulátoros és termikus energiatárolók, valamint hálózat-interaktív adatközpontok.

A Distrelec a környezetbarátabb megoldások forgalmazója, és ügyfeleinek EV-töltő termékeket, infravörös kamerákat és energiatárolókat, például tápegységeket és akkumulátorokat kínál. Az akkumulátorokról és az energiaátalakításban betöltött szerepükről itt olvashat bővebben. Emellett megtudhatja, milyen hasznosak a hőkamerák a napelemiparban.

Total
0
Shares
Előző bejegyzés

Fedezze fel az Auer Signal kategóriaelső, ellátott jelzőkészülékeit

Következő bejegyzés

Zöld épület-megoldások a fenntartható jövőért

Kapcsolódó bejegyzések