Futurisztikus léghajó a színes éggel a háttérben.

Az utazás alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövője – léghajók

Avatar photo

Megoldást jelenthetnek a héliumos léghajók a klímaváltozással kapcsolatos problémákra? A mai léghajók olyan fenntartható közlekedési módot jelentenek, amelyek a személyek számára leosztva kevesebb szén-dioxidot termelnek, mint a repülőgépek. Emellett tágasabbak, kevésbé zajosak és kényelmesebbek is.

Sokan csak a történelemből ismerik a léghajókat, vagyis inkább Zeppelineket, de ez a korszak már véget ért. A mai léghajók jelentősen különböznek azoktól, amelyek több mint 80 évvel ezelőtt léteztek. A fejlett technológia új lehetőségeket kínál a léghajók számára, hogy környezetbarát, de mégis biztonságos és gyors utazási módot tudjanak kínálni. Továbbá az új „léggömbök” képesek a légi közlekedés megváltoztatására.

A léghajók visszatérése

A repülőgépek szén-dioxid-kibocsátása és az általuk okozott légszennyezése hozzájárul a klímaváltozáshoz. Egy légi közlekedés nélküli világ azonban már elképzelhetetlennek tűnik. Ezért a vállalatok olyan alternatívákat keresnek, amelyek környezetbarát módon biztosítanak egyszerű ingázást. Az egyik gép, amely ezt lehetővé teszi, a léghajó.

Habár a közlekedési ezen módja egyesek számára újnak tűnhet, a léghajók története 1783-ben kezdődött. Egy francia testvérpáros abban az évben megtervezett egy hőlégballont. Ezután 1900-ben egy német katonatiszt, Ferdinand Zeppelin, feltalálta a merevfalú léghajót, és saját vezetékneve után nevezte el. 1937-ben az egyik Zeppelin, a Hindenburg, a földre zuhant. A katasztrófa hatalmas zavart okozott, mert az esetet kamerával rögzítették és nyilvánosságra is hozták.

A Hindenburg a hangárjánál fekete-fehérben.
A német építésű zeppelin, a Hindenburg hangárban várja a tesztrepülést 1936 márciusában.

A katasztrófa után a léghajókat kivonták a forgalomból. Ennek eredményeként a mai világban már csak fantasy könyvekben vagy filmekben, esetleg hirdetésekben találkozhatunk velük. Időről időre elérhetők léggömbös városnéző túrák is. A valóságban azonban hamarosan új életre kelnek a léghajók. A hatalmas Airlander léghajó egyik első modellje lesz az első léghajó, amellyel 1928 után először el lehet utazni az Északi-sarkig.

Környezetbarátabb utazás

2019-ben a repülőgépek 18,27 milliárd gallon üzemanyagot fogyasztottak. Ez közel sem mondható szén-dioxid-kibocsátás szempontjából semlegesnek. A léghajók jelentik a megoldást ahhoz, hogy kevésbé érezzük bűnösnek magukat a repüléssel kapcsolatban. A léghajók a hélium felemelő hatása miatt nagyon alacsony nettó tömegű repülőgépnek számítanak. Ezért nagyon kevés üzemanyagot égetnek el. Ha a jövőben ezek a közlekedési eszközök szolgálnak majd kereskedelmi járatokként, az utazás egyszerűbb, a Föld levegője pedig tisztább lesz. 

Az új héliumos léghajók meghajtásáról a belső égésű és elektromotorokból álló hibrid megoldás gondoskodik. A repülőgépekhez képest ez a hibrid elektromos meghajtású jármű 90%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást kínál. Sok vállalat azonban 2030-ra teljesen elektromos léghajókat szeretne tervezni, így nullára csökkenne a járatok károsanyag-kibocsátása.

A léghajók szinte nulla zajjal kínálnak luxusutazást az égbolton. A jelenlegi típusok legfeljebb 20 utas szállítására képesek, de az újabb léghajókon már akár 100 is utazhat. Ez azt jelenti, hogy tervben van a léghajók kereskedelmi felhasználása is. Mivel képes szinte bárhol felszállni és leszállni, nagy versenytársai a repülőgépeknek. 

Airlander 10

Az új Airlander 10 léghajót a léghajózás terén úttörő sikereket elérő Roger Munk által 2007-ben alapított brit cég, a Hybrid Air Vehicles (HAV) tervezte. A HAV szerint az Airlander „a technológiát kihasználva teremti meg a hatékonyságot”. A HAV repülő léghajója egy hibrid elektromos prototípus padlótól a mennyezetig érő ablakokkal, amely hihetetlen kilátást nyújt és rengeteg természetes fényt enged be. A vállalat 2025-től szeretné biztosítani a szolgáltatást, és egy év alatt 12 léghajó építését tervezi.

Tom Grundy, a HAV vezérigazgatója említette a The Guardian lapnak, hogy az Airlandert nem „luxus terméknek”, hanem gyakorlati megoldásnak szánják a klímaváltozás jelentette kihívásokra. Grundy hozzátette, hogy – ahogyan az új légi járművet nevezi – a gyors komppal a repülőgépekhez hasonló kapcsolat tartható fenn. Ez azt jelenti, hogy egymástól akár 370 km-re (230 mérföldre) lévő városok közötti utazás is lehetséges velük. 2025-től a repülőgépekhez képest 10%-ra csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunk, a jövőben ez a szám pedig még kisebb lesz. Tervben van a teljesen elektromos meghajtású léghajók gyártása is.

Több légitársaság is fontolóra vette, hogy léghajókat üzemeltessen útvonalaikon. Az egyik cég, akivel szerződést kötöttek, az OceanSky Cruises, akik egy svéd utazási vállalat. A vállalat „élményutazást” kínál az Északi-sarkra, Robert Swan sarkvidéki felfedezővel. 

A léghajók mögött álló tervek

A léghajók építésének ezen módja a repülőgépek elé helyezi azt a közlekedési módot. Környezetbarátabb és a kényelmesebb szállítási módot kínálnak. Emellett a léghajókhoz nem kell különleges infrastruktúrát kialakítani. Kifutópálya nélkül is fel és le tudnak szállni. A továbbfejlesztett zeppelinek a városokhoz közelebb is landolni tudnak.

Az Airlander a hibrid és elektromos konfigurációjával egy testre szabható, alacsony károsanyag-kibocsátású kereskedelmi gép. Az Airlander elég kicsi, így nem a legtökéletesebb jármű a légi teherszállításra. De a hélium és egyéb technológiák kombinációjával nagyobb terheket (max. 10 tonna) is képes hosszabb ideig megtartani. A nehezebb teherszállítási megoldásokat kereső vállalatok számára jobb, ha megvárják a nagyobb és már megtervezett Airlander 50 típust.

Az Airlander mellett a francia LCA60T, az úgynevezett „repülő bálna” is versenyben van. Ez egy nagy, kék bálna alakú léghajó, amely leszállás nélkül képes felvenni és letenni a rakományt. Nem elég, hogy az egyedi tervezésű léghajó biztosítani tudja a projekt sikerét, de kisebb kockázattal és költséggel is működik. 150 méter hosszú, 66 tonnát bír el. A csúcstechnológiás burkolatával, az elektromotorokkal és a fejlett szuperkondenzátorokkal bármekkora tárgy szállítására képes, és óránként 62 mérföldet tud megtenni.

Miért is lehetnek a léghajók a jövő repülőgépei?

Sok mérnök dolgozik elektromos autókon, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok alternatívái. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő felé mutató átalakulásra a földön és az égen is szükség van. Az új léghajók nem csak utazási és turisztikai célokra korlátozódnak, hanem tökéletes megoldást jelentenek a teherszállító vállalatok számára is. Földi infrastruktúra nélkül, bárhova eljuthatunk velük. 

Futurisztikus léghajó repül egy modern város felett.

Az Airlanderek nem fogyasztanak sok energiát, és egyszerű kialakításuk révén rendkívül hatékonyak. Az új, héliumos léghajók könnyen szállíthatnak nagy folyékonyhidrogén-tartályokat. A léghajók számos küldetésre használhatók, ilyenek például a humanitárius katasztrófák, a természeti erőforrások kitermelése vagy a nagy rakományok szállítása. Az is előfordulhat, hogy a léghajók egyre szélesebb körben elérhetővé válnak.

Gyakran ismételt kérdések 

Vajon fognak még valaha léghajókat használni?

A léghajókat több mint 80 évvel ezelőtt használták utoljára, de most minden eddiginél nagyobb visszatérésre készülnek. A léghajók megváltoztathatják a légi közlekedést – környezetbarát közlekedést biztosítanak az utasok számára, és számos országba szállíthatunk velük árukat. 

Hogyan készülnek a léghajók?

A két alapvető elem, amelyből a léghajók készülnek: egy léggömb és egy motorhajtású propeller. A múltban problémát jelentett könnyű, de mégis erős motort találni. Az új Airlander erős, folyadékkristályos polimerből készült, ezt az anyagot Vectrannak nevezik.

A léghajók környezetbarátabbak?

A léghajók akár 90%-kal is csökkenthetik az üzemanyag-felhasználást, így környezetbarát szállítási módot nyújtanak. Ezenkívül sokkal üzemanyag-hatékonyabbak is, mint a repülőgépek. Ez azt jelenti, hogy sokkal kevesebb gázt égetnek, mivel fele akkora teljesítményt kell nyújtaniuk, mint a repülőgépeknek.

Miért nem használunk már léghajókat utazási eszközként?

A Hindenburg 1937-es katasztrófája óta a léghajókat már nem használják közlekedési eszközként. Azonban hamarosan újra láthatunk az égen léghajókat repülni. A Hybrid Air Vehicles (HAV) az egyik vállalat, amely újból életre szeretné kelteni a léghajókat. Az Airlander előreláthatólag 2025-től fog járatokat működtetni.

Milyen magasan repülhetnek a léghajók?

A léghajók 20 000 láb alatt és 60 000 láb felett is repülhetnek (nagy tengerszint feletti magasságban működő léghajók). A világ jelenlegi legnagyobb légi járműve, az Airlander 10 akár 20 000 lábra is képes lesz felemelkedni. Az Airlander öt napig tud a levegőben maradni, miközben legfeljebb 4000 tengeri mérföldet vagy körülbelül 4603 mérföldet tud megtenni hibrid hajtással. Az Airlander csúcssebessége 130 kilométer óránként.

Melyik híres léghajó zuhant le?

A leghíresebb léghajó, amely lezuhant, a zeppelinek egyike volt. 1937. május 6-én a Hindenburg léghajó, a világ legnagyobb kormányozható léghajója és a náci Németország büszkesége lángra lobbant. 61 fős legénységével és 36 utasával a fedélzetén megérintette kikötőrúdját a new jersey-i Lakehurstban. A balesetet az utasok közül 23-an, a legénység közül pedig 39-en élték túl. 

Még ma is használnak léghajókat?

A Van Wagner csoport szerint jelenleg mindössze 25 léghajó működik a világon, és még ennél is kevesebb zeppelin. A léghajókat többnyire reklámcélokra vagy sportesemények közvetítésére használják. A közelmúltban azonban a léghajók iránti érdeklődés újra fellendült. Ezért több terv is van arra, hogy hamarosan visszahozzák a léghajókat nehéz rakományok szállítására, valamint katonai és civil célokra.

Ki használ léghajókat?

Manapság a léghajókat többnyire reklámcélokra és városnézésre használják. Az Airlandert hivatalosan az amerikai katonaság számára fejlesztették ki. Miután 2013-ban felhagytak a fejlesztésekkel, a jármű visszatért az Egyesült Királyságba, újjáépítették a civilek számára, Airlander 10-re keresztelték el. A léghajó 2019-es nyugdíjba vonulása előtt hét tesztrepülést is túlélt. A tervek szerint azonban 2025-ben megkezdik vele a kereskedelmi repülést. 

Ki találta fel a léghajót?

Henri Giffard, a léghajó francia feltalálója 1852-ben eredetileg „kormányozható léggömbnek” nevezte találmányát. A Giffard egy 160 kg-os (350 font) 3 lóerős gőzmotort tervezett, amely elég ahhoz, hogy egy nagy propellert 110 fordulat/perc sebességgel pörgessen. A léghajók kezdete azonban 1783-ra vezethető vissza. Abban az évben egy francia testvérpár találta fel az első hőlégballont. A zeppelinek 1900-es korszakában pedig Ferdinand Zeppelin terve alapján készültek.

Minek nevezik még a léghajókat?

Léghajókat héliumos léghajóknak és zeppelineknek is nevezik. A léghajókat az internetes világban gyakran becézik „repülő popsiknak” (flying bum) az alakjuk miatt. A léghajókat „kormányozható léggömböknek” vagy csak repülő léggömböknek is nevezik. 

Total
0
Shares
Előző bejegyzés
Űrhajókilövés kezdete és nagyon csillagos ég.

Hogyan épült a SpaceX Falcon 9 újrafelhasználható rakéta?

Következő bejegyzés

Különböző távoli telephelyek és folyamatok összekapcsolása, felügyelete és vezérlése – alternatív energia

Kapcsolódó bejegyzések