Megoldást jelenthetnek a héliumos léghajók a klímaváltozással kapcsolatos problémákra? A mai léghajók olyan fenntartható közlekedési módot jelentenek, amelyek a személyek számára leosztva kevesebb szén-dioxidot termelnek, mint a repülőgépek. Emellett tágasabbak, kevésbé zajosak és kényelmesebbek is.
Sokan csak a történelemből ismerik a léghajókat, vagyis inkább Zeppelineket, de ez a korszak már véget ért. A mai léghajók jelentősen különböznek azoktól, amelyek több mint 80 évvel ezelőtt léteztek. A fejlett technológia új lehetőségeket kínál a léghajók számára, hogy környezetbarát, de mégis biztonságos és gyors utazási módot tudjanak kínálni. Továbbá az új „léggömbök” képesek a légi közlekedés megváltoztatására.
A léghajók visszatérése
A repülőgépek szén-dioxid-kibocsátása és az általuk okozott légszennyezése hozzájárul a klímaváltozáshoz. Egy légi közlekedés nélküli világ azonban már elképzelhetetlennek tűnik. Ezért a vállalatok olyan alternatívákat keresnek, amelyek környezetbarát módon biztosítanak egyszerű ingázást. Az egyik gép, amely ezt lehetővé teszi, a léghajó.
Habár a közlekedési ezen módja egyesek számára újnak tűnhet, a léghajók története 1783-ben kezdődött. Egy francia testvérpáros abban az évben megtervezett egy hőlégballont. Ezután 1900-ben egy német katonatiszt, Ferdinand Zeppelin, feltalálta a merevfalú léghajót, és saját vezetékneve után nevezte el. 1937-ben az egyik Zeppelin, a Hindenburg, a földre zuhant. A katasztrófa hatalmas zavart okozott, mert az esetet kamerával rögzítették és nyilvánosságra is hozták.
A katasztrófa után a léghajókat kivonták a forgalomból. Ennek eredményeként a mai világban már csak fantasy könyvekben vagy filmekben, esetleg hirdetésekben találkozhatunk velük. Időről időre elérhetők léggömbös városnéző túrák is. A valóságban azonban hamarosan új életre kelnek a léghajók. A hatalmas Airlander léghajó egyik első modellje lesz az első léghajó, amellyel 1928 után először el lehet utazni az Északi-sarkig.
Környezetbarátabb utazás
2019-ben a repülőgépek 18,27 milliárd gallon üzemanyagot fogyasztottak. Ez közel sem mondható szén-dioxid-kibocsátás szempontjából semlegesnek. A léghajók jelentik a megoldást ahhoz, hogy kevésbé érezzük bűnösnek magukat a repüléssel kapcsolatban. A léghajók a hélium felemelő hatása miatt nagyon alacsony nettó tömegű repülőgépnek számítanak. Ezért nagyon kevés üzemanyagot égetnek el. Ha a jövőben ezek a közlekedési eszközök szolgálnak majd kereskedelmi járatokként, az utazás egyszerűbb, a Föld levegője pedig tisztább lesz.
Az új héliumos léghajók meghajtásáról a belső égésű és elektromotorokból álló hibrid megoldás gondoskodik. A repülőgépekhez képest ez a hibrid elektromos meghajtású jármű 90%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást kínál. Sok vállalat azonban 2030-ra teljesen elektromos léghajókat szeretne tervezni, így nullára csökkenne a járatok károsanyag-kibocsátása.
A léghajók szinte nulla zajjal kínálnak luxusutazást az égbolton. A jelenlegi típusok legfeljebb 20 utas szállítására képesek, de az újabb léghajókon már akár 100 is utazhat. Ez azt jelenti, hogy tervben van a léghajók kereskedelmi felhasználása is. Mivel képes szinte bárhol felszállni és leszállni, nagy versenytársai a repülőgépeknek.
Airlander 10
Az új Airlander 10 léghajót a léghajózás terén úttörő sikereket elérő Roger Munk által 2007-ben alapított brit cég, a Hybrid Air Vehicles (HAV) tervezte. A HAV szerint az Airlander „a technológiát kihasználva teremti meg a hatékonyságot”. A HAV repülő léghajója egy hibrid elektromos prototípus padlótól a mennyezetig érő ablakokkal, amely hihetetlen kilátást nyújt és rengeteg természetes fényt enged be. A vállalat 2025-től szeretné biztosítani a szolgáltatást, és egy év alatt 12 léghajó építését tervezi.
Tom Grundy, a HAV vezérigazgatója említette a The Guardian lapnak, hogy az Airlandert nem „luxus terméknek”, hanem gyakorlati megoldásnak szánják a klímaváltozás jelentette kihívásokra. Grundy hozzátette, hogy – ahogyan az új légi járművet nevezi – a gyors komppal a repülőgépekhez hasonló kapcsolat tartható fenn. Ez azt jelenti, hogy egymástól akár 370 km-re (230 mérföldre) lévő városok közötti utazás is lehetséges velük. 2025-től a repülőgépekhez képest 10%-ra csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunk, a jövőben ez a szám pedig még kisebb lesz. Tervben van a teljesen elektromos meghajtású léghajók gyártása is.
Több légitársaság is fontolóra vette, hogy léghajókat üzemeltessen útvonalaikon. Az egyik cég, akivel szerződést kötöttek, az OceanSky Cruises, akik egy svéd utazási vállalat. A vállalat „élményutazást” kínál az Északi-sarkra, Robert Swan sarkvidéki felfedezővel.
A léghajók mögött álló tervek
A léghajók építésének ezen módja a repülőgépek elé helyezi azt a közlekedési módot. Környezetbarátabb és a kényelmesebb szállítási módot kínálnak. Emellett a léghajókhoz nem kell különleges infrastruktúrát kialakítani. Kifutópálya nélkül is fel és le tudnak szállni. A továbbfejlesztett zeppelinek a városokhoz közelebb is landolni tudnak.
Az Airlander a hibrid és elektromos konfigurációjával egy testre szabható, alacsony károsanyag-kibocsátású kereskedelmi gép. Az Airlander elég kicsi, így nem a legtökéletesebb jármű a légi teherszállításra. De a hélium és egyéb technológiák kombinációjával nagyobb terheket (max. 10 tonna) is képes hosszabb ideig megtartani. A nehezebb teherszállítási megoldásokat kereső vállalatok számára jobb, ha megvárják a nagyobb és már megtervezett Airlander 50 típust.
Az Airlander mellett a francia LCA60T, az úgynevezett „repülő bálna” is versenyben van. Ez egy nagy, kék bálna alakú léghajó, amely leszállás nélkül képes felvenni és letenni a rakományt. Nem elég, hogy az egyedi tervezésű léghajó biztosítani tudja a projekt sikerét, de kisebb kockázattal és költséggel is működik. 150 méter hosszú, 66 tonnát bír el. A csúcstechnológiás burkolatával, az elektromotorokkal és a fejlett szuperkondenzátorokkal bármekkora tárgy szállítására képes, és óránként 62 mérföldet tud megtenni.
Miért is lehetnek a léghajók a jövő repülőgépei?
Sok mérnök dolgozik elektromos autókon, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok alternatívái. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő felé mutató átalakulásra a földön és az égen is szükség van. Az új léghajók nem csak utazási és turisztikai célokra korlátozódnak, hanem tökéletes megoldást jelentenek a teherszállító vállalatok számára is. Földi infrastruktúra nélkül, bárhova eljuthatunk velük.
Az Airlanderek nem fogyasztanak sok energiát, és egyszerű kialakításuk révén rendkívül hatékonyak. Az új, héliumos léghajók könnyen szállíthatnak nagy folyékonyhidrogén-tartályokat. A léghajók számos küldetésre használhatók, ilyenek például a humanitárius katasztrófák, a természeti erőforrások kitermelése vagy a nagy rakományok szállítása. Az is előfordulhat, hogy a léghajók egyre szélesebb körben elérhetővé válnak.
Gyakran ismételt kérdések
A léghajókat több mint 80 évvel ezelőtt használták utoljára, de most minden eddiginél nagyobb visszatérésre készülnek. A léghajók megváltoztathatják a légi közlekedést – környezetbarát közlekedést biztosítanak az utasok számára, és számos országba szállíthatunk velük árukat.
A két alapvető elem, amelyből a léghajók készülnek: egy léggömb és egy motorhajtású propeller. A múltban problémát jelentett könnyű, de mégis erős motort találni. Az új Airlander erős, folyadékkristályos polimerből készült, ezt az anyagot Vectrannak nevezik.
A léghajók akár 90%-kal is csökkenthetik az üzemanyag-felhasználást, így környezetbarát szállítási módot nyújtanak. Ezenkívül sokkal üzemanyag-hatékonyabbak is, mint a repülőgépek. Ez azt jelenti, hogy sokkal kevesebb gázt égetnek, mivel fele akkora teljesítményt kell nyújtaniuk, mint a repülőgépeknek.
A Hindenburg 1937-es katasztrófája óta a léghajókat már nem használják közlekedési eszközként. Azonban hamarosan újra láthatunk az égen léghajókat repülni. A Hybrid Air Vehicles (HAV) az egyik vállalat, amely újból életre szeretné kelteni a léghajókat. Az Airlander előreláthatólag 2025-től fog járatokat működtetni.
A léghajók 20 000 láb alatt és 60 000 láb felett is repülhetnek (nagy tengerszint feletti magasságban működő léghajók). A világ jelenlegi legnagyobb légi járműve, az Airlander 10 akár 20 000 lábra is képes lesz felemelkedni. Az Airlander öt napig tud a levegőben maradni, miközben legfeljebb 4000 tengeri mérföldet vagy körülbelül 4603 mérföldet tud megtenni hibrid hajtással. Az Airlander csúcssebessége 130 kilométer óránként.
A leghíresebb léghajó, amely lezuhant, a zeppelinek egyike volt. 1937. május 6-én a Hindenburg léghajó, a világ legnagyobb kormányozható léghajója és a náci Németország büszkesége lángra lobbant. 61 fős legénységével és 36 utasával a fedélzetén megérintette kikötőrúdját a new jersey-i Lakehurstban. A balesetet az utasok közül 23-an, a legénység közül pedig 39-en élték túl.
A Van Wagner csoport szerint jelenleg mindössze 25 léghajó működik a világon, és még ennél is kevesebb zeppelin. A léghajókat többnyire reklámcélokra vagy sportesemények közvetítésére használják. A közelmúltban azonban a léghajók iránti érdeklődés újra fellendült. Ezért több terv is van arra, hogy hamarosan visszahozzák a léghajókat nehéz rakományok szállítására, valamint katonai és civil célokra.
Manapság a léghajókat többnyire reklámcélokra és városnézésre használják. Az Airlandert hivatalosan az amerikai katonaság számára fejlesztették ki. Miután 2013-ban felhagytak a fejlesztésekkel, a jármű visszatért az Egyesült Királyságba, újjáépítették a civilek számára, Airlander 10-re keresztelték el. A léghajó 2019-es nyugdíjba vonulása előtt hét tesztrepülést is túlélt. A tervek szerint azonban 2025-ben megkezdik vele a kereskedelmi repülést.
Henri Giffard, a léghajó francia feltalálója 1852-ben eredetileg „kormányozható léggömbnek” nevezte találmányát. A Giffard egy 160 kg-os (350 font) 3 lóerős gőzmotort tervezett, amely elég ahhoz, hogy egy nagy propellert 110 fordulat/perc sebességgel pörgessen. A léghajók kezdete azonban 1783-ra vezethető vissza. Abban az évben egy francia testvérpár találta fel az első hőlégballont. A zeppelinek 1900-es korszakában pedig Ferdinand Zeppelin terve alapján készültek.
Léghajókat héliumos léghajóknak és zeppelineknek is nevezik. A léghajókat az internetes világban gyakran becézik „repülő popsiknak” (flying bum) az alakjuk miatt. A léghajókat „kormányozható léggömböknek” vagy csak repülő léggömböknek is nevezik.
